JÁNOS APOSTOLNAK

KÖZÖNSÉGES HARMADIK LEVELE.

E Levélben feddi Diótréfesnek kevélységét, és dicséri Gájust gazdálkodó voltáról.

Az Egyházi szolga a szerelmetes Gájusnak, kit én valóba szeretek.

2. Szerelmesem, legelőször azt kivánom, hogy jól legyen dolgod és jó egésségben légy, miképen hogy a te lelkednek jól vagyon dolga.

3. Mert felette igen * örültem, mikor az Atyafiak ide jöttek volna, és a te ártatlan életedről bizonyságot tettek, miképen hogy te ártatlanúl élsz.

4. Ennél nagyobb örömem nincsen, mint mikor hallom, hogy az én fiaim ártatlanúl járnak.

5. Szerelmesem, hiven cselekeszel, valamit cselekeszel az atyafiakkal és a jövevényekkel.

6. Kik az ő bizonyságtételekkel dicsérték a Gyülekezet előtt a te szeretetedet: kiket ha azon szeretettel fogadándasz, mint illik Istenhez, jól * cselekeszed.

7. Mert az ő nevéért mentek el, kik semmit nem vettek a Pogányoktól.

8. Nékünk azért bé kell fogadnunk ez illyeneket, hogy segéllő társai legyünk az igazságnak.

9. Irtam a Gyülekezetnek; de Diótréfes, ki ő közöttök elsőséget kiván, nem vészen bé minket.

10. Annakokáért, ha oda menéndek, megjelentem az ő gonosz cselekedetit, a mellyeket cselekeszik, gonosz beszédekkel csacsogván mi ellenünk: ki ezekkel is meg nem elégedvén, ő maga sem fogadja bé az atyafiakat, * és a kik bé akarják fogadni, azokat is megtiltja, és a Gyülekezetből kiveti.

11. Szerelmesem, ne kövessed azt a mi gonosz, hanem a mi jó. A ki jól cselekeszik, Istentől vagyon az: a ki pedig gonoszt cselekeszik, * nem látta az Istent.

12. Demeterről mindenek bizonyságot tésznek: sőt az igazság is bizonyságot tészen: de mi is bizonyságot tészünk, és tudjátok, hogy a mi * bizonyságtételünk igaz.

13. Sok dologról irhatnék, de nem akarok téntával és pennával irni tenéked.

14. Reménylem pedig, hogy hamar meglátlak téged, és szemtől szembe szólunk.

15. Békesség néked. Köszöntenek tégedet a te barátid. Köszöntsed a mi barátinkat fejenként, Ámen!