2. RÉSZ.

Jövendöl a hamis Tanitóknak sokaságokról: erkölcsökről, mesterségekről és a büntetésekről.

Voltak pedig hamis Próféták is a község között, miképen ti köztetek is lésznek hamis Doktorok, kik béhoznak veszedelmes tévelygéseket, az Urat is a ki őket megvette, # megtagadván, kik magoknak hirtelenséggel való veszedelmet szereznek. *

2. És sokan fogják követni * azoknak veszedelmeket, kik által az igazságnak úta káromoltatik.

3. És a telhetetlenség miatt magoktól gondolt beszédekkel, belőletek kereskedést szereznek, kiknek az ő kárhoztatások immár régtől fogva készen vagyon, és kiknek veszedelmek * nem szunnyad.

4. Mert ha az Isten nem kedezett az Angyaloknak, kik * vétkeztek vala, hanem a mélységbe taszitván, a setétségnek vas lánczainak adta megtartani azokat a kárhozatra.

5. És ha a régi világnak nem is kedvezett, hanem a nyolczadik embert Nóét, az ogazságnak * prédikátorát megtartotta, az istentelenek Világokra özönvizet hozván;

6. És ha a Sodomabelieknek* és a Gomorabelieknek városaikat hamuvá tévén, mindenestől elforditotta, és azt mivelte, hogy a gonosz életűeknek példák lennének:

7. És a gonosz és bujálkodó életű aemberekkel való nyájaskodás miatt elfáradott Lótot, * hamegszabaditotta.

8. (Mert az igaz Lót, mikor azok között laknék, minden napon az ő igaz lelkét azoknak gonosz cselekedeteket látván és hallván, gyötri vala.)

9. Tudja az Úr most is a hiveket a kisértetből * megszabaditani, a hamisakat pedig az itélet napjára a büntetésre megtartani;

10. Mindeneknek felette pedig azokat, a kik a testet követvén a * tisztátalan kivánságban járnak, és a Fejedelemséget megutálják, kik mivelhogy vakmerők magoknak kedveskedők, nem # rettegik a Méltóságokat szidalommal illetni.

11. Holott az * Angyalok is, kik erővel és hatalommal nagyobbak, nem szólnak azok ellen az Úr előtt káromló itéletet.

12. De ezek mint az oktalan állatok, mellyek a természetnek indulatjától viseltetnek, és a végre teremtettek, hogy megfogattatván meghaljanak, azokat szidalmazván a mellyeket nem * tudnak, a magoktól talált romlásban elvesznek.

13. Hogy elvegyék a hamisságnak jutalmát, úgymint kik vagy bolondságnak állitsák a mindennapi gyönyörűségeket: undokságok és * szeplők, kik mikor veletek együtt nyájaskodnak is, az ő álnokságokban gyönyörködtetik magokat.

14. Kiknek szemeik is rakvák V paráznasággal, és kik a bűnből nem tudnak megtérni, az állhatatlan lelkeket elhitetvén, kiknek szivek a telhetetlenségben gyakoroltatott, átkozott fiak! *

15. Kik az igaz utat elhagyván eltévelyedtek, követvén Bálámnak * Bósor fijának útát ki a bűnből való nyereséget kedvellé.

16. De az ő bűnének büntetését szenvedé: mert a terhe alá szoktatott néma szamár embei szóval * szólván, a Prófétának bolondságát ellenzé.

17. Ezek viz nélkül való * kútfők, fellegek, mellyek a széltől hányattatnak, kiknek a setétség homályossága örökké tartatik.

18. Mert felfuvalkodott hijábavalóságot szólván a testnek * buja kivánságai által, azokat elhitetik, a kik valóba elszakadtak vala a bünben előktől.

19. Szabadságot igérvén azoknak, holott ők a bűnnek * szolgái; mert a ki kitől meggyőzetett, annak szolgálatjába adta ő magát.

20. Annakokáért, ha minekutánna e világnak fertelmességit, a mi Urunknak és megtartó Jézus Krisztusunknak esmérete által * eltávoztatták, és viszontag azokba elegyittetvén meggyőzettetnek azoktól, az ollyanoknak utolsó álapotjok # gonoszbá lett az elsőnél.

21. Mert jobb volt volna azoknak, hogy meg ne * esmérték volna az igazságnak útát, hogynem mint annak esmérete után a nékik adatott szent tudománytól hátraállani.

22. De az ollyanokon az esik a mit szoktak mondani igaz példa beszédben: * Az eb reá tért a maga okádására, és a megmosódott disznó a sárnak fertőjébe.