3. RÉSZ.
Szelidithetlen a nyelv. Emberi és mennyi bölcseség.
Atyámfiai, ne legyetek sokan Mesterek, tudván azt, hogy súlyosb *
itéletünk lészen.
2. Mert sok dolgokban * megesünk mindnyájan. A ki beszédben meg nem
esik, ez illyen tökéletes ember, ugymint ki az egész testet is zabolán
tarthatja.
3. Imé a lovaknak szájokba zabolát vetünk, hogy nékünk engedjenek,
és az ő egész testeket a zabolán széllel hordozzuk.
4. Imé a hajók is noha nagyok, és a kegyetlen szelektől
hordoztatnak: mindazáltal egy kis kormánytól oda hajtatnak, a hová a
hajósmester igyekezete akarja.
5. Ezenképen a nyelv is kicsiny tag, és nagy dolgokkal hányja
magát. Imé egy kicsiny tűz, melly nagy erdőt megéget.
6. Az embernek nyelve is tűz, és minden álnokságnak * örvénye.
Ezenképen helyheztetett a nyelv a mi tagink között, melly az egész testeet
megszeplősiti, melly a gyehennának tüzétől felterjesztetvén, mind e világot
megégeti.
7. Mert minden vadaknak, madaraknak, csúszó állatoknak, és
tengerben való állatoknak természetek megenyhittetik, és megenyhittetett az
emberi természettől:
8. De a nyelvet az emberek közzűl senki meg nem enyhitheti; oly
gonosz állat ez,mellyet meg nem enyhithetsz; teljes halálós * méreggel.
9. Ez által áldjuk az Istent és az Atyát: és ez által mondunk *
gonoszt az embereknek, kik az Istennek # hasonlatosságára teremtettek.
10. Azon egy szájból származik áldás és gonosz mondás: Nem kell
ezeknek igy lenniek, Atyámfiai:
11. Valyon a forrás azon egy folyásból bocsát-é édes és keserű
vizet?
12. Avagy, Atyámfiai, teremhet-é a figefa * olajmagokat, vagy a
szőlő figéket? Azonképen egy forrás is nem adhat édes és keserű vizet.
13. Kicsoda ti köztetek bölcs és tudós? mutassa meg az ő jó
életéből az ő cselekedetit, bölcseségnek szelidségével: *
14. Hogyha a keserű irigység vagyon bennetek, és bosszankodás * a
ti szivetekben ne dicsekedjetek, és ne hazudjatok az igazság ellen.
15. Mert nem onnét felűl * származott bölcseség ez, hanem földi,
testi # és ördögi.
16. Mert a hol az irigység vagyon, és a bosszankodás, ott háboruság
és minden gonosz cselekedet vagyon.
17. A melly bölcseség pedig onnét felűl vagyon, először tiszta az,
annakutánna békességes, mértékletes, engedelmes, teljes könyörűletességgel, és
jó gyümölcsökkel, itélettétel nélkűl és tettetés nélkűl való.
18. A kik pedig a békességnek szeretői, az igazságnak * gyümölcseit
békességesen vetik.