3. RÉSZ.

Szelidithetlen a nyelv. Emberi és mennyi bölcseség.

Atyámfiai, ne legyetek sokan Mesterek, tudván azt, hogy súlyosb * itéletünk lészen.

2. Mert sok dolgokban * megesünk mindnyájan. A ki beszédben meg nem esik, ez illyen tökéletes ember, ugymint ki az egész testet is zabolán tarthatja.

3. Imé a lovaknak szájokba zabolát vetünk, hogy nékünk engedjenek, és az ő egész testeket a zabolán széllel hordozzuk.

4. Imé a hajók is noha nagyok, és a kegyetlen szelektől hordoztatnak: mindazáltal egy kis kormánytól oda hajtatnak, a hová a hajósmester igyekezete akarja.

5. Ezenképen a nyelv is kicsiny tag, és nagy dolgokkal hányja magát. Imé egy kicsiny tűz, melly nagy erdőt megéget.

6. Az embernek nyelve is tűz, és minden álnokságnak * örvénye. Ezenképen helyheztetett a nyelv a mi tagink között, melly az egész testeet megszeplősiti, melly a gyehennának tüzétől felterjesztetvén, mind e világot megégeti.

7. Mert minden vadaknak, madaraknak, csúszó állatoknak, és tengerben való állatoknak természetek megenyhittetik, és megenyhittetett az emberi természettől:

8. De a nyelvet az emberek közzűl senki meg nem enyhitheti; oly gonosz állat ez,mellyet meg nem enyhithetsz; teljes halálós * méreggel.

9. Ez által áldjuk az Istent és az Atyát: és ez által mondunk * gonoszt az embereknek, kik az Istennek # hasonlatosságára teremtettek.

10. Azon egy szájból származik áldás és gonosz mondás: Nem kell ezeknek igy lenniek, Atyámfiai:

11. Valyon a forrás azon egy folyásból bocsát-é édes és keserű vizet?

12. Avagy, Atyámfiai, teremhet-é a figefa * olajmagokat, vagy a szőlő figéket? Azonképen egy forrás is nem adhat édes és keserű vizet.

13. Kicsoda ti köztetek bölcs és tudós? mutassa meg az ő jó életéből az ő cselekedetit, bölcseségnek szelidségével: *

14. Hogyha a keserű irigység vagyon bennetek, és bosszankodás * a ti szivetekben ne dicsekedjetek, és ne hazudjatok az igazság ellen.

15. Mert nem onnét felűl * származott bölcseség ez, hanem földi, testi # és ördögi.

16. Mert a hol az irigység vagyon, és a bosszankodás, ott háboruság és minden gonosz cselekedet vagyon.

17. A melly bölcseség pedig onnét felűl vagyon, először tiszta az, annakutánna békességes, mértékletes, engedelmes, teljes könyörűletességgel, és jó gyümölcsökkel, itélettétel nélkűl és tettetés nélkűl való.

18. A kik pedig a békességnek szeretői, az igazságnak * gyümölcseit békességesen vetik.