JAKAB APOSTOLNAK
KÖZÖNSÉGES LEVELE.
1. RÉSZ.
Intés a türésre, bölcseségnek Istentől való kérésére: Kisértetnek
eredete; Minden jó ajándék Istentől onnan felüli vagyon. Haragra későknek kell
lenni, Isten igéjét halgatni, megcselekedni: Istent tisztelni.
Jakab, az Istennek és az Úr Jézus Krisztusnak szolgája, az *
elszéledett tizenkét nemzeetségnek köszönetemet irom.
2. Nagy öröm gyanánt * tartsátok, Atyámfiai, mikor külömb-külömb
kisértetekbe esetek.
3. Tudván azt, hogy a ti hiteteknek próbáltatása * békességtürést
nemz.
4. A békességtürésben pedig tökéletes cselekedet legyen, hogy
legyetek tökéletesek és épek minden fogyatkozás nélkűl.
5. Hogyha valaki közzűletek szűkölködik bölcseség nélkűl, * kérje #
Istentől, ki adja azt mindeneknek bőséggel szemre való hányás nélkűl, és
megadattatik ő néki.
6. De kérje * hittel, semmit nem kételkedvén; mert a ki kételkedik,
hasonlatos a tengernek habjához; melly a szelektől megmozdittatik, és ide s
tova hányattatik.
7. Ne vélje azért az ollyan ember hogy ő valamit vészen az Úrtól.
8. A kettős szivü ember * állhatatlan miden ő útaiban.
9. Dicsekedjék pedig az alázatos atyafiú az ő nagyságában.
10. A gazdag pedig az ő alázatosságában: mert elmulik mint a fűnek
* virága;
11. Mert miképen mikor a nap nagy hévséggel feltámad, megszárad a
fű, és annak virága elhúll, és az ő szép tekintetes ékessége elvész: azonképen
* a gazdag ember is az ő útaiban meghervad.
12. Boldog ember az, a ki * kisértetet szenved; mert minekutánna
megpróbáltatik, elvészi az életnek koronáját, mellyet igért az Úr az őtet
szeretőknek.
13. Senki, mikor kisértetik, ne mondja: Az Istentől kisértetem:
mert az Isten gonoszságokkal nem kisértethetik, és senkit nem kisért.
14. Minden ember pedig kisértetik, mikor az ő tulajdon kivánságától
elvonattatik és megcsalattatik.
15. Annakutánna a kivánság, minekutánna fogadott, szüli a bűnt: a
bűn pedig minekutánna véghez * megyen, nemz halált.
16. Ne tévelyegjetek szerelmes Atyámfiai.
17. Minden jó adomány, és minden tökéletes ajándék onnét felűl
vagyon, melly leszáll a világosságoknak Attyától, kinél nincs * változás, vagy
változásnak árnyéka.
18. Ki az ő akaratja szerint * szült minket az igazságnak beszéde
által, hogy lennénk az ő teremtett állatinak néminémü első zsengéjik.
19. Azért szerelmes Atyámfiai legyen minden ember gyors a hallásra,
késedelmes a * szólásra, késedelmes a haragra;
20. Mert a férjfiúnak haragja az Isten igazságát nem cselekeszi.
21. Annakokáért elvetvén minden * undokságot, és a gonoszságnak
ganéjját; alázatossággal vegyétek bé a béoltatott beszédet, melly megtarthatja
# a ti lelkeiteket.
22. Legyetek pedig valóba megtartói az igének, * és ne legyetek
csak hallgatói, hogy megcsaljátok magatokat.
23. Mert a ki csak hallgatója az igének és nem cselekedője; az
ollyan hasonlatos az emberhez, ki megtekinti az ő természet szerint való
ábrázatját a tükörben.
24. Mert megtekintette ő magát, és elment, és azonnal
elfelejtkezett róla minémű volt.
25. De az, a ki bétekinténd a szabadságnak tökéletes * törvényébe,
és megmaradánd # abbban, mivelhogy nem feledékeny hallgató, hanem a
cselekedetnek követője, az ## boldog lészen az ő cselekedetében.
26. Ha valaki láttatik ti köztetek istenfélőnek lenni, és az ő
nyelvét * meg nem zabolázza, hanem a maga szivét megcsalja, ennek hijábavaló
isteniszolgálatja.
27. A tiszta és Isten előtt, és az Atya előtt szeplő nélkűl való
isteni szolgálat ebben áll: Meglátogatni az árvákat * és özvegyekeet az ő
nyomorúságokban, és szeplő nélkűl megtartani magát e világtól.