5. RÉSZ.

Tiszte a Főpapnak: Krisztus nékünk Főpapunk, ki az ő tisztét igazán megcselekedte.

Mert minden Főpap az emberek közzűl választatik és emberekért rendeltetik az Isten előtt való dolgokban: * hogy ajándékokat és áldozatokat vigyen Isten eleibe a bűnökért.

2. Ki elégségesen szánhatná a tudatlanoknak * és tévelygőknek állapotjokat; mivelhogy ő is körülvétetett legyen erőtelenséggel.

3. És ez erőtlenségért szükség legyen, miképen a kiözségért, * azonképen önmagáért is, tudniillik  a bűnökért áldozni.

4. És senki nem veszi ő magának e tiszteséget, hanem a ki hivattatik Istentől, miképen * Áron is.

5. A képen a Krisztus is nem tulajdonitotta magának e tisztességet, hanem az, a ki ezt mondotta vala néki: Én Fiam * vagy te, én ma szültelek téged.

6. Miképen másutt is mondja: * Te vagy örökkévaló Pap Melkisédeknek rendi szerint

7. Ki az ő testének napjaiban, mikor nagy kiáltással * és könnyhullatásokkal való könyörgéseket és imádkozásokat vitt volna annak eleibe, a ki megszabadithatja vala őtet a haláltól, és meghallgattatott volna az # ő félelméből.

8. Jóllehet Fiú * volna, mindazáltal azokból a mellyeket szenvedett, megtanulta az engedelmességet.

9. És megszenteltetvén * lett az örök idvességnek # oka, mindeneknek a kik néki engednek.

10. És neveztettet Istentől Melkisédek rendi * szerint # való Főpapnak.

11. Kiról nékünk sokat kell szólnunk magyarázásra nehéz dolgokat: mivelhogy restekké lettetel a hallásban.

12. Mert néktek, kiknek ez időkhöz képest Doktoroknak kell vala lennetek, viszontag az Isten beszédinek kezdetinek * betűire kell tanittatnotok; és lettetek ollyanokká, kik téj # nélkül szükölködjetek, és nem valóságos étel nélkül.

13. Mert minden a ki tejet eszik, tudatlan az igaságnak beszédében; mert kis gyermek az.

14. Az öregeké pedig a valóságos étel, azoké tudniillik, a kiknek gyakoroltatott érzékenységek vagyon, a jónak és gonosznak megválasztására, az ő szokásokért.