5. RÉSZ.
Tiszte a Főpapnak: Krisztus nékünk Főpapunk, ki az ő tisztét igazán
megcselekedte.
Mert minden Főpap az emberek közzűl választatik és emberekért
rendeltetik az Isten előtt való dolgokban: * hogy ajándékokat és áldozatokat
vigyen Isten eleibe a bűnökért.
2. Ki elégségesen szánhatná a tudatlanoknak * és tévelygőknek
állapotjokat; mivelhogy ő is körülvétetett legyen erőtelenséggel.
3. És ez erőtlenségért szükség legyen, miképen a kiözségért, *
azonképen önmagáért is, tudniillik a
bűnökért áldozni.
4. És senki nem veszi ő magának e tiszteséget, hanem a ki
hivattatik Istentől, miképen * Áron is.
5. A képen a Krisztus is nem tulajdonitotta magának e tisztességet,
hanem az, a ki ezt mondotta vala néki: Én Fiam * vagy te, én ma szültelek
téged.
6. Miképen másutt is mondja: * Te vagy örökkévaló Pap Melkisédeknek
rendi szerint
7. Ki az ő testének napjaiban, mikor nagy kiáltással * és
könnyhullatásokkal való könyörgéseket és imádkozásokat vitt volna annak eleibe,
a ki megszabadithatja vala őtet a haláltól, és meghallgattatott volna az # ő
félelméből.
8. Jóllehet Fiú * volna, mindazáltal azokból a mellyeket
szenvedett, megtanulta az engedelmességet.
9. És megszenteltetvén * lett az örök idvességnek # oka,
mindeneknek a kik néki engednek.
10. És neveztettet Istentől Melkisédek rendi * szerint # való
Főpapnak.
11. Kiról nékünk sokat kell szólnunk magyarázásra nehéz dolgokat:
mivelhogy restekké lettetel a hallásban.
12. Mert néktek, kiknek ez időkhöz képest Doktoroknak kell vala
lennetek, viszontag az Isten beszédinek kezdetinek * betűire kell
tanittatnotok; és lettetek ollyanokká, kik téj # nélkül szükölködjetek, és nem
valóságos étel nélkül.
13. Mert minden a ki tejet eszik, tudatlan az igaságnak beszédében;
mert kis gyermek az.
14. Az öregeké pedig a valóságos étel, azoké tudniillik, a kiknek
gyakoroltatott érzékenységek vagyon, a jónak és gonosznak megválasztására, az ő
szokásokért.