4. RÉSZ.
Timótheust tisztire inti: Pál halála közelget: az igazaknak
eltétetett korona: Pál mindentől elhagyatott; Isten egyedül vele.
Kérlek azért én az Isten előtt, és az Úr Jézus Krisztus előtt, ki
megitéli * az élőket és a holtakat amaz ő eljövetelekor, és az ő országában.
2. Prédikáljad az igét, rajta légy mint aklamatos, mind *
alkalmatlan időben: feddődjél, dorgálódjál: intsed a # hallgatókat, minden
szelidéséggel és tanitással.
3. Mert lészen olly idő, * mellyben az igaz tudományt el nem
szenvedik; hanem az ő tulajdon kivánságok szerint magoknak gyüjtenek Tanitókat,
mivelhogy az ő füleik viszketnek.
4. És az igazságtól az ő füleiket elforditják, fordulnak pedig *
hijábavaó beszédeknek hallgatásokra.
5. De te vigyázz mindenekben, szenvedj, az Evangyélistának munkáját
cselekedjed, a te szolgálatodat bizonyosképen megbizonyitsad.
6. Mert én immár megáldoztatom, és az én halálomnak ideje közel
vagyon.
7. Ama nemes harczot én megharczoltam, futásomat * elvégeztem, a
hitet megtartottam.
8. Végezetre eltétetett nékem az igazság koronája, * mellyet megád
nékem az Úr ama # napon, amaz ## igaz Bíró; nem csak nékem pedig, hanem
mindeneknek is, kik várándják amaz ő dicsőséges eljövetelét.
9. Igyekezzél én hozzám jőni * hamar:
10. Mert Démás * engemet elhagyott e jelenvaló világhoz
ragaszkodván, és elméne Thessalónikába: Kresczens Galatziába, Títus
Dalmátziába.
11. Csak egyedűl Lukács vagyon én velem. Márkust melléd vévén hozd
el veled; mert nékem hasznos a szolgálatra.
12. Tikhiust * pedig küldöttem Efézusba.
13. Az én felsőruhámat, mellyet hagytam Troásban Kárpusnál, hozd el
mikor ide jövéndesz, és a könyveket, kiváltképen pedig a hártyákat.
14. Az érczmives Sándor * sok gonosszal volt nékem: fizessen meg az
Úr néki az ő cselekedete szerint.
15. Kit te is eltávoztass: mert felette igen ellene állot a mi
beszédinknek.
16. Az én első magam mentésében senki nem volt mellettem, hanem
mindnyájan engemet elhagytak; ne * tulajdonittassék ez bűnűl nékik.
17. De az Úr mellettem állott, és engemet megerősitett, hogy én
általam hinnének az Evangyéliom prédikáltatásának, és hallanák azt minden
Pogányok; és megszabadultam az oroszlánnak szájából.
18. És megőriz engemet az Úr minden gonosz cselekedettől, és
megtart az ő mennyei országára; kinek dicsőség mind örökkön örökké. Ámen!
19. Köszöntsed Priszkát * és Akvilát, és Onesiforusnak # háznépét.
20. Erástus Korinthusban maradt, Trófimust pedig hagytam Milétumban
betegen.
21. Igyekezzél eljőni a tél * előtt. Köszönt tégedet Eubúlus,
Pudens, Linus, Klaudia és mind az atyafiak.
22. Az Úr Jézus Krisztus legyen a te lelkeddel: Kegyelem legyen ti
veletek. Ámen! ///Timótheushoz, ki az Efézusbeli Gyülekezetnek rendeltetett
első Püspökje volt, e II. Levél iratott Rómából, mikor Pál másodszor
állattatnék Néró Császár eleibe.///