PÁL APOSTOLNAK
A THESSALONIKABELIEKHEZ IRT II. LEVELE.
1. RÉSZ.
Dicséri a hitben való öregbüléseket, és álhatattosságokat: Inti,
hogy a Krisztus eljövetelének várásával vigasztalják magokat.
Pál és Silvánus és Timótheus, a Thessalónikabeli Gyülekezetnek, az
Istenben a mi Atyánkban, és az Úr Jézus Krisztusban:
2. Kegyelem * néktek és békesség az Istentől a mi Atyánktól, és az
Úr Jézus Krisztustól.
3. Tartózunk háláadással Istennek mindenkor ti * érettetek,
Atyámfiai, a miképen méltó, hogy felette igen nevekedik a ti hitetek, és
bővölködik mindeniteknek egymáshoz való szerelme.
4. Annyira, hogy mi magunk dicsekedjünk * felőletek, az Istennek
Gyülekezetei előtt a ti békességestüréstek és hitetek felől, minden ti
üldöztetésitekben, és háboruságitokban, mellyeket szenvedtek.
5. Az Isten igaz itéletének bizonyságára, hogy * méltóknak
itéltessetek, az Istennek országára, mellyért szenvedtek is.
6. Mert igaz dolog ez az Isten előtt, hogy viszont fizessen
azoknak, a kik titeket nyomorgatnak, * nyomorúsággal.
7. Néktek pedig, kik nyomorgattattok, nyugodalommal * mi velünk
egyetembe, mikor megjelenik # az Úr Jézus az égből, az ő hatalmasságának
Angyalival.
8. Tűznek lángjában, * ki bosszút áll azokon, kik az Istent nem
esmérik, és nem engednek, # a mi Urunk Jézus Krisztus Evangyéliomának.
9. Kik megbüntettetnek örök * veszedelemmel az Úrnak orczájától, és
az ő hatalmas dicsőségétől.
10. Mikor eljövénd, * hogy megdicsőittessék az ő szenteiben, és
csudálatos legyen minden hivekben, (mivelhogy a mi tanúbizonyságunkan hitele
volt ti köztetek) ama # napon.
11. Minekokáért is könyörgünk mindenkor ti érettetek, hogy
méltóztasson titeket ez hivatallal a mi Istenünk, és bétöltse az ő jóvoltának
minden jóakaratját, és a hitnek * cselekedeit az ő ereje által.
12. Hogy dicsőittessék * a mi Urunk Jézus Krisztusnak neve ti
bennetek, és ti is ő benne, a mi Istenünknek és az Úr Jézus Krisztusnak
kegyelméből.