PÁL APOSTOLNAK

A THESSALONIKABELIEKHEZ IRT II. LEVELE.

1. RÉSZ.

Dicséri a hitben való öregbüléseket, és álhatattosságokat: Inti, hogy a Krisztus eljövetelének várásával vigasztalják magokat.

Pál és Silvánus és Timótheus, a Thessalónikabeli Gyülekezetnek, az Istenben a mi Atyánkban, és az Úr Jézus Krisztusban:

2. Kegyelem * néktek és békesség az Istentől a mi Atyánktól, és az Úr Jézus Krisztustól.

3. Tartózunk háláadással Istennek mindenkor ti * érettetek, Atyámfiai, a miképen méltó, hogy felette igen nevekedik a ti hitetek, és bővölködik mindeniteknek egymáshoz való szerelme.

4. Annyira, hogy mi magunk dicsekedjünk * felőletek, az Istennek Gyülekezetei előtt a ti békességestüréstek és hitetek felől, minden ti üldöztetésitekben, és háboruságitokban, mellyeket szenvedtek.

5. Az Isten igaz itéletének bizonyságára, hogy * méltóknak itéltessetek, az Istennek országára, mellyért szenvedtek is.

6. Mert igaz dolog ez az Isten előtt, hogy viszont fizessen azoknak, a kik titeket nyomorgatnak, * nyomorúsággal.

7. Néktek pedig, kik nyomorgattattok, nyugodalommal * mi velünk egyetembe, mikor megjelenik # az Úr Jézus az égből, az ő hatalmasságának Angyalival.

8. Tűznek lángjában, * ki bosszút áll azokon, kik az Istent nem esmérik, és nem engednek, # a mi Urunk Jézus Krisztus Evangyéliomának.

9. Kik megbüntettetnek örök * veszedelemmel az Úrnak orczájától, és az ő hatalmas dicsőségétől.

10. Mikor eljövénd, * hogy megdicsőittessék az ő szenteiben, és csudálatos legyen minden hivekben, (mivelhogy a mi tanúbizonyságunkan hitele volt ti köztetek) ama # napon.

11. Minekokáért is könyörgünk mindenkor ti érettetek, hogy méltóztasson titeket ez hivatallal a mi Istenünk, és bétöltse az ő jóvoltának minden jóakaratját, és a hitnek * cselekedeit az ő ereje által.

12. Hogy dicsőittessék * a mi Urunk Jézus Krisztusnak neve ti bennetek, és ti is ő benne, a mi Istenünknek és az Úr Jézus Krisztusnak kegyelméből.