PÁL APOSTOLNAK

A THESSALONIKABELIEKHEZ ÍRT I. LEVELE.

1. RÉSZ.

Állhatatosságokat dicséri a hitben és a szeretetben, és az ő prédikálásának hasznát, hogy az ő hitek például lett mindeneknek.

Pál És Silvánus és Timótheus a Thessalónikabeliek Gyülekezeteknek, az Atya Istenben és az Úr Jézus Krisztusban: Kegyelem néktek és békesség az Istentől a mi Atyánktól, és az Úr Jézus Krisztustól.

2 Hálákat adunk az Istennek mindenkor * mindenitek felől, emlékezvén rólatok a mi imádságinkban.

3. Szüntelen elménkben előszámlálván a ti erős hiteteket, és a ti munkás szerelmeteket, és a ti türő reménységteket a mi Urunk Jézus Krisztusban, Isten előtt és a mi Atyánk előtt.

4. Tudván ezt, Szerelmes Atyámfiai, hogy ti az Istentől * választattatok.

5. Mert a mi Evangyéliomunk nem állot ti nálatok csak beszédben, hanem isteni erőben is, * mind Szent Lélekben, mind pedig bizonyos hitelben: miképen tudjátok minéműek voltunk ti köztetek, ti érettetek.

6. És ti mi követőink * lettetek és az Úréi, minekutánna az igét bévettétek volna mind sok nyomorúsággal, mind a Szent Léleknek örömével.

7. Annyira, hogy példák * voltatok minden hivőknek Maczedóniában és Akhájában.

8. Mert őletek kizendült az Úrnak beszéde nem csak Maczedóniában és Akhájában, hanem annakfelette minden helyen a ti hitetek, * melly Istenben vagyon, kiterjedett annyira, hogy nem szükség nékünk arról valamit szólnunk.

9. Mert azok magok hirdetik mi felőlünk, minémű menetelünk volt ti közzétek, és mimódon tértetek meg az Istenhez * a bálványokat elhagyván, hogy szolgálnátok az élő és igaz Istennek;

10. És várnátok az ő Fiját * mennyekből, kit feltámasztott a halálból, tudniillik a Jézust, ki megszabadit minket ama # jövendő haragtól.