PÁL APOSTOLNAK

A GALATZIABELIEKHEZ IRT LEVELE.

1. RÉSZ.

Pál csudálja hogy a Galtiziabeliek olly hamar el hagyják magokat hitetni. Honnét legyen a Pál Evangyélioma, és mint vette azt?

Pál Apostol (nem emberektől, sem ember által, hanem a Jézus Krisztus által, és az Atya Isten által, ki * feltámasztotta őtet a halálból.)

2. És mind az Atyafiak, kik velem vagynak, a Galatziabeli Gyülekezeteknek:

3. Kegyelem néktek és békesség az Atya Istentől * és a mi Urunk Jézus Krisztustól.

4. Ki adta ő * magát a mi bűneinkért, hogy kimentene mindet e # jelenvaló gonosz világból, az Istennek és a mi Atyánknak akaratja szerint.

5. Kinek legyen dicsőség mind örökkön örökké, Ámen!

6. Csudálkozom rajta, hogy ti illy hamar elhagyvánt azt, a ki titeket hivott vala a Krisztus kegyelmére, más * Evangyéliomra hajlottatok.

7. Holott nincsen más Evangyéliom: de némellyek titeket megháboritnak * és a Krisztus Evangyéliomát el akarják forditani.

8. De ha szinte mi is, avagy a mennyei Angyal hirdetne néktek valamit azon kivűl, a mellyet néktek * hirdettünk, # legyen átok.

9. A mint először mondánk, most ismét másodszor is mondom: Ha valaki néktek hirdet valamit azon kivűl, a mellyet vettetek, átok legyen.

10. Mert most embereknek vagy Isten dolgainak elhitelekre intelek-é? Avagy embereknek igyekezem-é kedveskedni? Bizonyára ha még embereknek * kedvekben volnék, a Krisztus szolgája nem volnék.

11. Tudtotokra adom pedig, Atyámfiai, néktek, hogy az az * Evangyéliom, mellyet én prédikáltam, nem ember szerint való;

12. Mert én is nem embertől vettem azt, sem pedig nem tanittattam arra, hanem a Jézus Krisztus jelentése által vagyon.

13. Mert hallottátok, mint forgolódtam én régenten a Zsidó törvényben, hogy én felette * igen háborgattam az Isten Anyaszentegyházát, és azt pusztitottam.

14. És feljebb nevekedtem volt a Zsidó törvényben sokaknál kik az én nemzetemből velem egyenlők voltak, mivel felette nagy buzgóságom * volt a rendelésekhez, mellyeket az én atyáimtól vettem vala.

15. De mikor az Istennek tetszett, ki az én anyám méhétől fogva * engemet elválaszott vala, és az ő keelméből elhivott.

16. Hogy az ő Fiját nékem megjelentené, hogy hirdetném őtet a * Pogányok között; azonnal nem tanácskoztama testtel és a vérrel.

17. Sem pedig nem tértem Jérusálembe vissza azokhoz, kik én előttem való Apostolok voltak: hanem Arábiába mentem, és ismét megtértem * Damaskusba.

18. Azután három esztendő mulva Jérusálembe * megtértem, hogy Pétert meglátogatnám, és ő vele voltam tizenöt napig.

19. Többet az Apostolok közzűl nem láttam egyet is, hanem Jakabot * az Úr attyafiát.

20. Ezekben pedig a miket irok néktek; imé Isten előtt vagyok, nem hazudok.

21. Azután mentem Siriának * és Czilicziának tartományiba.

22. Esméretlen valék pedig ábrázatomról a Júdeában való keresztyéni Gyülekezeteknek.

23. Hanem csak * hallották: A ki, ugymond, minket háborgat vala egy időben, most hirdeti azt a tudományt, mellyet régen pusztit vala.

24. És dicsőitik vala az Istent én bennem.