PÁL APOSTOLNAK
A GALATZIABELIEKHEZ IRT LEVELE.
1. RÉSZ.
Pál csudálja hogy a Galtiziabeliek olly hamar el hagyják magokat
hitetni. Honnét legyen a Pál Evangyélioma, és mint vette azt?
Pál Apostol (nem emberektől, sem ember által, hanem a Jézus
Krisztus által, és az Atya Isten által, ki * feltámasztotta őtet a halálból.)
2. És mind az Atyafiak, kik velem vagynak, a Galatziabeli
Gyülekezeteknek:
3. Kegyelem néktek és békesség az Atya Istentől * és a mi Urunk
Jézus Krisztustól.
4. Ki adta ő * magát a mi bűneinkért, hogy kimentene mindet e #
jelenvaló gonosz világból, az Istennek és a mi Atyánknak akaratja szerint.
5. Kinek legyen dicsőség mind örökkön örökké, Ámen!
6. Csudálkozom rajta, hogy ti illy hamar elhagyvánt azt, a ki
titeket hivott vala a Krisztus kegyelmére, más * Evangyéliomra hajlottatok.
7. Holott nincsen más Evangyéliom: de némellyek titeket
megháboritnak * és a Krisztus Evangyéliomát el akarják forditani.
8. De ha szinte mi is, avagy a mennyei Angyal hirdetne néktek
valamit azon kivűl, a mellyet néktek * hirdettünk, # legyen átok.
9. A mint először mondánk, most ismét másodszor is mondom: Ha
valaki néktek hirdet valamit azon kivűl, a mellyet vettetek, átok legyen.
10. Mert most embereknek vagy Isten dolgainak elhitelekre
intelek-é? Avagy embereknek igyekezem-é kedveskedni? Bizonyára ha még
embereknek * kedvekben volnék, a Krisztus szolgája nem volnék.
11. Tudtotokra adom pedig, Atyámfiai, néktek, hogy az az *
Evangyéliom, mellyet én prédikáltam, nem ember szerint való;
12. Mert én is nem embertől vettem azt, sem pedig nem tanittattam
arra, hanem a Jézus Krisztus jelentése által vagyon.
13. Mert hallottátok, mint forgolódtam én régenten a Zsidó
törvényben, hogy én felette * igen háborgattam az Isten Anyaszentegyházát, és
azt pusztitottam.
14. És feljebb nevekedtem volt a Zsidó törvényben sokaknál kik az
én nemzetemből velem egyenlők voltak, mivel felette nagy buzgóságom * volt a
rendelésekhez, mellyeket az én atyáimtól vettem vala.
15. De mikor az Istennek tetszett, ki az én anyám méhétől fogva *
engemet elválaszott vala, és az ő keelméből elhivott.
16. Hogy az ő Fiját nékem megjelentené, hogy hirdetném őtet a *
Pogányok között; azonnal nem tanácskoztama testtel és a vérrel.
17. Sem pedig nem tértem Jérusálembe vissza azokhoz, kik én előttem
való Apostolok voltak: hanem Arábiába mentem, és ismét megtértem * Damaskusba.
18. Azután három esztendő mulva Jérusálembe * megtértem, hogy
Pétert meglátogatnám, és ő vele voltam tizenöt napig.
19. Többet az Apostolok közzűl nem láttam egyet is, hanem Jakabot *
az Úr attyafiát.
20. Ezekben pedig a miket irok néktek; imé Isten előtt vagyok, nem
hazudok.
21. Azután mentem Siriának * és Czilicziának tartományiba.
22. Esméretlen valék pedig ábrázatomról a Júdeában való keresztyéni
Gyülekezeteknek.
23. Hanem csak * hallották: A ki, ugymond, minket háborgat vala egy
időben, most hirdeti azt a tudományt, mellyet régen pusztit vala.
24. És dicsőitik vala az Istent én bennem.