13. RÉSZ.

Az Atyafiúi szeretetnek dicséretes volta.

Ha embereknek vagy Angyaloknak nyelveken szólnék is, a szeretet pedig nincsen én bennem, ollyá lettem mint a zengő ércz, és a pengő czimbalom.

2. És ha jövendőt tudnék is mondani, és minden titkokat és minden bölcseséget tudnék is; és ha egész hitem volna is, úgyannyira, hogy e hegyeket elvinném helyekről, ha szeretet nincsen én bennem, semmi vagyok.

3. És ha minden marhámat a szegények tápláltatásokra költeném is, és ha testemet a tűzre adám is, ha szeretet nincsen bennem, semmit az nem használ nékem.

4. A szeretet * hosszutürő, kegyes a szeretet, nem irigykedik a szeretet, nem cselekeszik álnokul, nem fuvalkodik fel.

5. Nem cselekeszik éktelenül, nem * keresi csak az ő maga hsznát, nem gerjed hamar haragra, nem gondol gonoszt.

6. Nem örül a hamisságnak, örül pedig az igazságnak.

7. Mindeneket * elfedez, mindeneket hiszen, mindeneket reményl, mindeneket eltűr.

8. A szeretet soha el nem fogy: de a jövendőmondások is eltöröltetnek, a külömböző nyelvek is megszünnek, a tanulásból való esméret is eltöröltetik.

9. Mert rész szerint vagyon bennünk az esméret, rész szerint a prófétálás:

10. De minekutánna eljövénd a tökéletes teljesség, * akkor eltöröltetik a mi rész szerint vagyon.

11. Mikor gyermek volnék, úgy szóltam mint gyermek, úgy gondolkodtam mint gyermek, úgy értettem mint gyermek, minekutánna pedig férjfiúvá lettem, elhegytam a gyermekhez illendő dolgokat.

12. Mert most látunk tükör * által és homályos beszéd által, de akkor szemtől szembe: most rész szerint vagyon bennem az esméret, akkor pedig lészen az esméret úgy, a mint tanitottam.

13. Azért most megmarad a hite, a reménység, a szeretet, ez három: ezek között pedig legnagyobb a szeretet.