13. RÉSZ.
Az Atyafiúi szeretetnek dicséretes volta.
Ha embereknek vagy Angyaloknak nyelveken szólnék is, a szeretet
pedig nincsen én bennem, ollyá lettem mint a zengő ércz, és a pengő czimbalom.
2. És ha jövendőt tudnék is mondani, és minden titkokat és minden
bölcseséget tudnék is; és ha egész hitem volna is, úgyannyira, hogy e hegyeket
elvinném helyekről, ha szeretet nincsen én bennem, semmi vagyok.
3. És ha minden marhámat a szegények tápláltatásokra költeném is,
és ha testemet a tűzre adám is, ha szeretet nincsen bennem, semmit az nem
használ nékem.
4. A szeretet * hosszutürő, kegyes a szeretet, nem irigykedik a
szeretet, nem cselekeszik álnokul, nem fuvalkodik fel.
5. Nem cselekeszik éktelenül, nem * keresi csak az ő maga hsznát,
nem gerjed hamar haragra, nem gondol gonoszt.
6. Nem örül a hamisságnak, örül pedig az igazságnak.
7. Mindeneket * elfedez, mindeneket hiszen, mindeneket reményl,
mindeneket eltűr.
8. A szeretet soha el nem fogy: de a jövendőmondások is
eltöröltetnek, a külömböző nyelvek is megszünnek, a tanulásból való esméret is
eltöröltetik.
9. Mert rész szerint vagyon bennünk az esméret, rész szerint a
prófétálás:
10. De minekutánna eljövénd a tökéletes teljesség, * akkor
eltöröltetik a mi rész szerint vagyon.
11. Mikor gyermek volnék, úgy szóltam mint gyermek, úgy
gondolkodtam mint gyermek, úgy értettem mint gyermek, minekutánna pedig
férjfiúvá lettem, elhegytam a gyermekhez illendő dolgokat.
12. Mert most látunk tükör * által és homályos beszéd által, de
akkor szemtől szembe: most rész szerint vagyon bennem az esméret, akkor pedig
lészen az esméret úgy, a mint tanitottam.
13. Azért most megmarad a hite, a reménység, a szeretet, ez három:
ezek között pedig legnagyobb a szeretet.