2. RÉSZ.
Az évangyéliomi tanitásnak módja: bölcsesége az Evangyéliom
tudományának.
Én azért, mikor ti hozzátok mennék, Atyámfiai, nem mentem hogy az
Isten bizonyságtételét nagy * ékesen szólással és bölcseséggel hirdessem
néktel.
2. Mert nem végeztem volt magamban egyebet valamit tudni ti
köztetek, hanem a Jézus Krisztust, * azt pedig, a ki megfeszitettett.
3. És én nagy erőtlenséggel, félelemmel és rettegéssel voltam ti *
köztetek.
4. És az én beszédem és prédikálásom nem volt emberi bölcseségnek
hitető beszédiben; hanem inkább a lelki erőnek megmutatásában.
5. Hogy a ti hitetek ne állana emberi bölcseségből, hanem isteni *
erőből.
6. Bölcseséget szólunk pedig a tökéletesek között: nem e világnak
bölcseségét pedig, sem pedig nem e világi Fejedelmek bölcsességeket, kik
eltöröltetnek.
7. Hanem szóljunk az Istennek * titkos bölcseségét, amaz
elrejtetett bölcseséget, mellyet Isten elrendelt vala e világ előtt a mi
dicsőségünkre.
8. Mellyet e világi Fejedelmek közzűl egy is * nem tudott: mert ha
tudták volna, a dicsőségnek Urát soha meg nem feszitették volna.
9. De prédikáljuk a mint meg vagyon irva: A mellyeket a szem nem
látott, sem a fül nem hallott, az embernek is gondolatjába nem mentek,
mellyeket az Isten készitett az őtet szeretőknek.
10. Nékünk pedig az Isten megjelentette azokat az ő Lelke * által;
mert a Lélek mindeneket vizsgál; még az Istennek mélységit is.
11. Mert kicsoda tudhatja az emberek közzűl azt, a mi az emberben
vagyon, hanem csak az embernek a maga lelke, a melly ő benne vagyon? azonképen
azt is, a mi Istenben vagyon, senki nem tudja, hanem az Isten Lelke.
12. Mi pedig nem e világnak lelkét vettük, hanem a Lelket, melly az
Istentől vagyon; hogy megtudhassuk azokat, a mellyeket nékünk ajándékozott az
Isten.
13. Mellyeket prédikáltunk is, nem olly beszédekkel, mellyekre az
emberi bölcseség * tanit, hanem a mellyekre a Szent Lélek tanit, a lelkieket a
lelkiekhez szabván.
14. A lelkes ember pedig meg nem foghatja azokat, a mellyek az
Istennek Lelkéjé: mert ő néki * bolondságnak tetszenek: meg nem tudhatja
azokat, mert a Léleknek ereje által itéltetnek meg.
15. A lelki ember pedig mindeneket megitél: de ő senkitől nem
itéltetik meg.
16. Mert kicsoda * tudja az Úrnak akaratját; és ki tanithatná őtet?
Mi pedig tudjuk a Krisztus # akaratját.