PÁL APOSTOLNAK
A KORINTHUSBELIEKHEZ IRT I. LEVELE.
1. RÉSZ.
Első része e levélnek a szakadásokról.
Pál, hivatala szerint Jézus Krisztusnak Apostola, Istennek *
akaratjából, és a Sosthénes # atyafiú.
2. Az Isten Gyülekezetének, melly vagyon Korinthusban, a Jézus
Krisztusban megszenteltetteknek, hivatalos Szenteknek, mindenekkel egybe,
valakik a mi Urunk Jézus Krisztusnak nevét segitségül hivják minden helyen,
azoknak Uroknak mondom, és a mi Urunknak.
3. Kegyelem néktek és békesség az Istentől * a mi Atyánktól, és az
Úr Jézus Krisztustól.
4. Hálákat * adok az én Istenemnek mindenkor ti felőletek, az Isten
ajándékáért, a melly néktek adatott a Jézus Krisztusban.
5. Hogy mindenekben * meggazdagodtatok ő benne, szólásban való
minden bölcsességgel, és minden tudománnyal.
6. A mint megerősittetett ti bennetek a Krisztus felől való
bizonységtétel.
7. Annyira, hogy semmi ajándék nélkül nem szükölködtök, várván a mi
Urunk Jézus Krisztusnak * megjelenését.
8.Melly Isten * meg is erősit titeket mind végig az ártatlanságban,
a mi Urunk Jézus Krisztusnak napjára..
9. Igaz és tökéletes Isten, ki által hivattatok az ő Fijának a mi
Urunk Jézus Krisztusnak * társaságába.
10. Kérlek pedig titeket, Atyámfiai, a mi Urunk Jézus Krisztusnak
nevére, hogy mindnyájan ugyanazon egyet szóljátok, és ne legyenek ti köztetek
hasonlások, de legyetek egybekötöztettek egy akarat és egy értelem * által;
11. Mert megmondották nékem ti felőletek Atyámfiai, a * Khlóes
háznépe közzűl valók, hogy versengések vagynak ti köztetek.
12. Ezt mondom pedig, hogy mindeniktek ezt mondja: Én Pálé *
vagyok: Én pedig # Apollósé: Én pedig Kéfásé: Én pedig Krisztusé:
13. Valjon részre osztatott-é a Krisztus? Valjon Pál feszittetett-é
meg ti érettetek, vagy a Pál nevére * keresztelkedtetek-é?
14. Hálákat adok az én Istenemnek, hogy én közzűlletek egyet sem
kereszteltem, hanem * Krispust és # Gájust.
15. Hogy valaki azt ne mondhatná, hogy én az én nevemre
kereszteltem.
16. Kereszteltem pedig Stéfanának háznépét is, nem tudom ezenkivül,
hogy valakit kereszteltem volna.
17. Mert nem küldött azért engemet a Krisztus, hogy kereszteljek,
hanem hogy az Evangyéliomot hirdessem; de nem szólásban való * bölcsességgel,
hogy a Krisztusnak kereszte hijábavaló ne lenne.
18. Mert a keresztről való tudomány, jóllehet azoknak, a kik
elvesznek * bolondság, nékünk # pedig, kik megtartatunk, Istennek hatalma.
19. Mert meg vagyon irva: Eltörlöm a bölcseknek * bölcseségeket, és
az értelmeseknek értelmeket elvészem.
20. Hol vagyon a bölcs? hol vagyon az Irástudó? hol vagyon e
világnak bölcs és mélységes dolgainak tudakozója? Nemde nem bolondsággá *
tett-é az Isten e világnak bölcseségét?
21. Mert minekutánna az Istennek bölcs teremtésében * nem esmérte
volna meg e világ az Istent, az ő bölcseségéből tetszék az Istennek, hogy a
bolond prédikálás által tartsa meg a hivőket.
22. Mert a Zsidók * is jelt kivánnak, a Görögök pedig bölcseséget
keresnek.
23. Mi pedig prédikáljunk a * meggeszittetett Krisztus, a Zsidóknak
# botránkozást, a Görögöknek pedig bolondságot.
24. De a hivatalaosoknak mind Zsidóknak, mind Görögöknek, a
Krisztust, az Isten * hatalmát és az Isten # bölcseségét.
25. Mert az Istennek bolondsága bölcsebb az emberek bölcseségeknél;
és az Istennek erőtlensége erősebb az emberek erősségeknél.
26. Mert látjátok a ti hivataltokat. Atyámfiai: hogy ti nem sokan
vagytok bölcsek test szerint, nem sokan hatalmasok, nem sokan nemesek.
27. Hanem a kik bolondosnak állittatnak e világon, azokat
választotta Isten, hogy a bölcseket megszégyenitse: és a kik e világon erőtleneknek
állittatnak, azokat választotta Isten, hogy az erőseket megszégyenitse.
28. És a kik nemtelenek e világon, és semminek állitatnak, azokat
választotta Isten, és azokat, a mellyek nincsenek, hogy a mellyek vagynak
azokat eltörölje.
29. Hogy ne dicsekedjék ő előtte egy test is.
30. De az Istentől vagytok ti a Jézus Krisztusban, ki lett nékünk
Istentől bölcseség, igazság, * szentség és váltság.
31. Hogy a mint meg vagyon irva: A ki dicsekedik, az Úrban *
dicsekedjék.