8. RÉSZ.
A megigazultaknak bizonyos szentségek. Intés a türésre.
Semmi * kárhozttások nincsen azért immár azoknak, kik a Jézu
Krisztusban vagynak: kik nem test # szerint járnak, hanem Lélek ## szerint.
2. Mert az * élet lelkének törvénye a Jézus Krisztusban,
megszabaditott engemet a bünnek és a halálnak törvényétől.
3. Mert a mi törvénynek lehetetlen vala, mivelhogy erőtelen volna a
test miatt, az Isten az ő Fiját elbocsátván a bünös testnek hasonlatosságában a
bünért, a bünt kárhoztatá * az ő testében.
4. Hogy a törvénynek ama * kivánsága mi bennünk bételnék, kik nem
test szerint járunk, hanem lélek szerint.
5. Mert a kik test szerint járnak, a mellyek a testéi, azokban
bölcsek: a kik pedig lélek szerint járnak, a mellyek a lélekéi, azokban
bölcsek.
6. Mert a testnek * bölcsesége halál; a léleknek pedig bölcsesége,
élet és békesség.
7. Mert a testnek * bölcsesége ellensége Istennek: mert az Isten
törvényének nem enged; mert nem is lehet.
8. Azért a kik a testben vagynak, nem lehet hogy kedvesek legyenek
Istennek.
9. Ti pedig nem vagytok a testben, hanem a lélekben: mert az Isten
lelke lakik bennetek. * A kiben nincsen a Krisztus lelke, az nem övé.
10. Hogyha pedig a Krisztus ti bennetek vagyon, jóllehet a test
meghal a bünért; de a lélek az igazságért.
11. De ha annak lelke lakik bennetek, a ki feltámasztotta * Jézust
a halálból; ugyanazon, a ki feltámasztotta a Krisztus a halálból, megeleveniti
# a ti halandó testeiteket is az ő ti bennetek lakozó Lelke által.
12. Annakokáért, Atyámfiai, adósok vagyunk nem a testnek, * hogy
test szerint éljünk, hanem a léleknek.
13. Mert ha test szerint * éltek, meghaltok: de ha a lélekkel a
testnek cselekedeteit megöldöklitek, éltek.
14. Mert valakik Isten Lelkétől vezéreltetnek, azok Isten fijai.
15. Mert nem vettétek a szolgálatnak lelkét ismét a * félelemre:
hanem a fiuságnak lelkét vettétek, ki által kiáltjuk # Abba, azaz szerelmes
Atya.
16. És e szent Lélek tészen * bizonyságot a mi lelkünkkel együtt,
hogy mi Istennek fijai vagyunk.
17. Hogyha fiak, * tehát örökösök is; Istennek örökösei, a
Krisztusnak pedig örökös társai; ha ő vele együtt szenvedünk, hogy # ő vele
együtt dicsőüljünk.
18. Mert azt mondom bizonnyal, hogy a mellyeket most szenvedünk, *
nem haosnlitandók a dicsőséghez, melly nékünk megjelentetik.
19. Mert a teremtett állatok is nagy szorgalmatossággal várják az
Isten * fijainak dicsőségek megjelenését.
20. Mert a teremtett állatok hijábavaló és * elmulandó állapot alá
vettettek; nem akaratjok szerint, hanem azért, a ki azokat e hijábavalóság alá
vetette.
21. Illy reménység alatt, hogy azok a teremtett, * állatok is
megszabadulnak a rothadandóságának rabságától, az Isten fijainak dicsőséges
szabadulások napján.
22. Mert jól tudjuk, hogy minden teremtett állatok egyetembe
fohászkodnak, és együtt mind ez ideig mintegy szüléshez készülvén keseregnek.
23. Nem csak azok pedig, hanem mi is, kik a Léleknek zsengéjét
vettük, mi magunk, mondom, magunkban fohászkodunk, a fiuságot várván,
tudniillik a mi testünknek teljes * váltságát.
24. Mert reménység által tartattunk meg. A reménység pedig ha
megláttatik, nem reménység; mert a ki mit lát, miért reményli azt.
25. Ha pedig. a mit nem látunk, azt reméljük, bizonnyára azt
békességes türéssel várjuk.
26. Hasolatosképen pedig a Lélek is együtt segélli a mi
erőtlenségeinket; mert mit kelljen kérnünk , amint kellene nem tudjuk: de maga
a * Lélek esedezik mi érettünk megmondhatatlan fohászkodásokkal.
27. A kik pedig a sziveket * vizsgálja; tudja micsoda a Léleknek
kivánsága; mert Isten szerint esedezik a szentekért
28. Tudjuk pedig, hogy azoknak, kik az Istent szeretik, mindenek
egyaránt javokra * vagynak, azoknak, kik az ő végzése szerint hivatalosok.
29. Mert a kiket öröktől fogva tudott, azoka el is * választotta,
hogy az ő Fijának ábrázatjához legyenek hasonlatosok; hogy ő # elsőszülött
legyen a sok atyafiak között.
30. A kiket pedig elválasztott, azokat el is hivta; a kiket
elhivott, azokat meg is igazitotta; a kiket pedig megigazitott, azokat meg is
dicsőitette.
31. Mit mondunk azért ezekre? Ha Isten * velünk, kicsoda ellenünk:
32. A ki pedig az ő tulajdon * Fijának nem kedvezett, hanem adta
azt mi érettünk mindnyájan, mimódon nem adna ingyen az ő Fijával nékünk
mindeneket?
33. Kicsoda vádolja az Istennek választottit? Az Isten az, a ki *
megigazit.
34. Kicsoda a ki kárhoztatna? Krisztus az, a ki megholt, sőt a ki
feltámadott is, ki az Istennek * jobbján is vagyon; ki esedezik # is mi
érettünk.
35. Kicsoda szakaszt el minket a Krisztus szerelmétől?
nyomorgatás-é, szorongató * keserüség-é, üldözés-é, éhség-é, mezitelenség-é,
veszedelem-é, fegyver-é?
36. (Mint meg vagyon irva: Te * éretted mindennapon megölettetünk;
és ollyanok vagyunk mint a mészárszékre való juhok.)
37. Sőt inkább mindenekben diadalmasoknál feljebb valól vagyunk, az
által a ki * minket szeretett.
38. Mert én bizonnyal elhittem, hogy sem halál, sem élet, sem
Angyalok, sem fejedelemségek; sem hatalmasságok, sem jelenvalók, sem
következendők;
39. Sem magasság, sem mélység, és semmi egyéb teremtett állat el
nem szakaszthat minket az Istennek szerelmétől, melly vagyon a mi Urunk Jézus
Krisztusban.