4. RÉSZ.
Megigazulás hit által: Ábrahámnak hite.
Micsodát mondhatnánk azért, hogy Ábrahám, a mi attyánk nyert volna
test szerint?
2. Mert ha Ábrahám a cselekedetekből igazult meg, vagyon mivel
dicsekedjen, de nem Isten eőtt.
3. Mert mit mond az Írás? Hitt * Ábrahám Istennek; és
tulajdonittaték néki igazságára.
4. Annak pedig, a ki munkálódik, a jutalom nem tulajdonittatik
ingyen, hanem adósságból.
5. De annak, a ki nem munkálódik, hanem hiszen abban, a ki
megigazitja a hitetlen embert, tulajdonittatik az ő hite igazság gyanánt.
6. Mint Dávid is boldognak mondja azt az embert, kinek Isten
tulajdonitja az igazságot cselekedetek nélkűl.
7. Boldogok, úgymond, a kiknkek megbocsáttattak * az ő hamisságaik,
és a kiknek elfedeztettek az ő bűneik.
8. Boldog ember, a kinek nem tulajdonitja Isten a bűnt.
9. Ez a boldogság azért csak a körűlmetélkedésnek idejére illik-é,
vagy a körűlmetélkedetlenségnek idejére is? Mert azt mondjuk, hogy Ábrahámnak a
hit tulajdonittatott igazságra.
10. Mimódon tulajdonittatott azért? mikor a
körűlmetélkedetlenségben? Nem a körűlmetélkedésben, hanem a
körűlmetélkedetlenségben.
11. És a körűlmetélkedésnek * jelét vette a
körűlmetélkedetlenségben való hitnek igazságának megpecsételtetésére, hogy
azoknak is tulajdonittassék az igazság.
12. És lenne attyok a Zsidóknak is, azoknak tudniillik, a kik nem
csak körűlmetélkednek, hanem követik is a mi atyánknak Ábrahámnak
körűlmetélkedetlenségében való hitének * nyomdokát:
13. Mert nem a törvény által adatott az igéret Ábrahámnak vagy az ő
magvának, hogy e világnak örököse lenne, hanem a hitnek igazsága által.
14. Mertha azok örökösök, kik a törvényből vagynak, hijábavalóvá
lett a hit, az igéret is haszontalanná lett.
15. Mert a törvény haragot nemz; mert a hol nincsen a törvény, ott
nincsen a törvény ellen való cselekedet is.
16. Azért a hitből vagyon az örökség, hogy kegyelemből való legyen,
és hogy * erős legyen az igéret az egész magnak: Nem csak annak, a ki a
törvényből vagyon, hanem annak is, a ki az Ábrahám hitéből vagyon, ki mindnyájan
# nékünk atyánk.
17. (Mint meg vagyon irva: Sok nemzetségnek attyává * tettelek
tégedet,) az eőtt a kinek hitt, tudniillik Isten előtt, ki a holtakat
megeleveniti, és azokat, a mellyek nincsenek, előszólitja, mint szinte a
mellyek vagynak.
18. Melly Ábrahám az emberi reménységnek felette, reménység alatt
hitte, hogy lenne sok nemzetségnek attya, a mint néki mondatott vala: Illyen *
sok lészen, úgymond, a te magod.
19. És a hitben erős és állhatatos lévén, nem gondolta az ő már
megholt testét, mikor mintegy száz * esztendős volna, sem pedig Sárának megholt
méhét.
20. Az Istennek igéretét is hitetlensége által nem vizsgálta, hanem
az ő hitében erős volt, adván az Istennek dicsőséget.
21. És mindenestől fogva elhitte, hogy ő a mi igért volna, meg is
cselekedhetné.
22. Annakokáért is tulajdonittatott * ez néki igazság gyanánt,
23. Nem csak ő érette irattatott pedig meg, hogy ez
tulajdonittatott néki igazság gyanánt;
24. Hanem mi érettünk is, kiknek az igazság tulajdonittatik,
azoknak tudniillik a kik hisznek abban, a ki * feltámasztotta a mi Urunk Jézust
a halálból.
25. Ki a mi bűneinkért * halálra adatott, és feltámadott, # a mi
igazulásunkért.