PÁL APOSTOLNAK

A RÓMABELIEKHEZ ÍRT LEVELE.

1. RÉSZ.

Rómabelieknek hitek: a megigazulásnak módja: a Pogányoknak bűneik.

Pál Jézus Krisztusnak szolgája, hivatala szerint Apostol, * választatott az Isten Evangyéliomának prédikálására.

2. (Mellyet régen megigért vala az ő Prófétái * által a szent irásokban.)

3. Az ő Fija felől, (ki a Dávid * magvából lett test szerint.

4. Megbizonyittatott hatalmasan Isten Fijának * lenni a szentelő lélek szerint; a halálból való feltámadás által,) tudniillik a mi Urunk Jézus Krisztus felől.

5. Ki által vettük a kegyelmet * és az Apostolságot, a hitben való engedelemnek okáért minden Pogányok között, az ő nevéért.

6. Kik között ti is vagytok Jézus Krisztusnak hivatalosai.

7. Mindeneknek, kik Rómában vagytok, Isten szerlmesinek, * hivatalos szenteknek: Kegyelem néktek és békesség Istentől, a mi Atyánktól, és az Úr Jézus Krisztustól.

8. Először hálákat * adok az én Istenemnek a Jézus Krisztus által, mindnyájan ti érettetek, hogy a ti hiteteknek mind e világon hire vagyon:

9. Mert bizonyságom nékem az Isten, kinek nagy lelki örömmel szolgálok, az ő Fija Evangyéliomának prédikáltatásában hogy szüntelen * emlékezem felőletek.

10. Mindenkor az én imádkozásimban kérvén * az Istent, hogyha valami módon már valaha jó szerencsés út adattatnék nékem Istennek akaratjából, hogy ti hozzátok mehetnék;

11. Mert kivánlak titeket látni, hogy valami lelki * ajándékot közölhetnék veletek, hogy ti megerősittetnétek.

12. Azaz, hogy közönséges intést vennénk ti nálatok, egymás hite által, a ti hitetek és az én hitem által.

13. Nem akarom pedig, hogy ne tudjátok ezt, Atyámfiai! hogy én * gyakorta véteztem el magamban, hogy hozzátok menjek, (de mind ez ideig megtiltattam,) hogy ti köztetek is mint a több Pogányok között, valami lelki gyümölcsöt nyerhetnék.

14. Mind a Görögöknek, * mind a Barbarusoknak, mind a bölcseknek, mind a bolondoknak köteles # vagyok.

15. Azért kész vagyok néktek is, kik Rómában vagytok, * az Evangyéliomot prédikálni.

16. Mert nem szégyenlem a * Krisztus Evangyéliomát: Mert Istennek hatalma minden hivőnek idvességére, Zsidónak először, azután a Görögnek is.

17. Mert az Istennek igazsága az által jelentetik meg hitből hitbe, miképen meg vagyon irva: Az igaz ember * hitből él.

18. Mert nyilván vagyon az Istennek haragja mennyből, az embereknek minden hitetlenségek * és hamisságok ellen, kik az igazságot hamisan fogva # tartják.

19. Mert az, a mit az Isten felől tudhatnak az emberek, nyilván vagyon ő bennek: mert az Isten * megjelentette nékik.

20. Mert a mi Istenben láthatatlan, tudniillik az ő örökkévaló hatalmassága és Istensége, e világnak * alkotmányából, és a teremtett állatokból megértetvén, megláttatnak; e végre hogy legyenek ők magok menthetetlenek.

21. Mert mikor az Istent megesmérték volna, mindazáltal nem dicsőitették őtet mint Istent, sem pedig néki hálákat nem adtak, hanem az ő okoskodásokban hijábavalókká lettek, és az ő balgatag szivek megsetétedett.

22. És mikor magokat bölcseknek * vallanák lenni, balgatagokká lettek;

23. Mert a hallhatatlan Istennek dicsőségét elváltozotatták a halandó embernek, madaraknak, * négylábű állatoknak, és mászóállatoknak, kifaragott ábrázatjokra.

24. Annakokáért * adta az Isten őket az ő szivek kivánsgáinak tisztátalanságira, hogy egymásnak testét szeplősitenék.

25. Kik az Isten igazságát hazugságra változtatták, és tisztelték és szolgálták a teremtett állatokat, hára * hagyván a Teremtőt, ki mind örökké áldandó, Ámen.

26. Azokáért adta, mondom, az Isten őket a tisztátalan indulatoknak; mert az ő asszonynépeik is elváltoztatták a természetnek folyását természet ellen való dologra.

27. Hasonlatosképen a férjfiak is elhagyván a természet folyása szerint való közösülést az asszonnyal, felgerjedtek az ő bujaságokban * egymás ellen, a férjfiak a férjfiakon éktelenundokságot cselekedvén, hogy az ő tévelygéseknek érdemek szerint való jutalmát elvennék ő magokban.

28. És miképen nem akartak a megesmért Istennel megelégedni, azonképen őket adta Isten elfordult elmének, hogy illetlen dolgokat cselekednének.

29. Kik teljesek minden hamissággal, gonoszsággal, paráznasággal, latorsággal, fösvénységgel; irigységgel rakvák, gyilkossággal, versengéssel, álnoksággal, gonosz erkölcscsel.

30. Susárlók, rágalmazók, Istennek gyűlölői, bosszúságra ingerlők, kevélyek, dicsekedők, gonoszságnak találói, szüléiknek engedetlenek.

31. Balgatagok, szövetségnek rontói, szeretet nélkűl valók, engesztelhetetlenek, irgalmatlanok.

32. Kik jóllehet az Isten * igazságát tudják, (hogy a kik az illyeneket cselekeszik, méltók legyenek a halálra) mindazáltal nem csak azokat cselekeszik, hanem oltalmazzák azokat is, a kik azokat cselekeszik.