16. RÉSZ.
Krisztus a keresztről jövendöl az ő tanitványinak, nekik
Vigasztalót igérvén, kinek tisztit megmondja: az övéinek nyomoruságokat
hasonlitja a gyermekszülő asszonynak fájdalmihoz.
Ezeket szóltam néktek, hogy meg ne botránkozzatok.
2. A gyülekezetekből kivetnek titeket: sőt eljő az idő,mikor valaki
titeket megölénd, állitja hogy isteni * tiszteletet cselekeszik.
3. És ezeket cselekeszik veletek: mert nem esmérték sem az Atyát
sem engemet.
4. De ezeket szólottam néktek, hogy mikor eljövénd az idő,
megemlékezzetek róla, hogy én ezeket megmondottam néktek: Ezeket pedig előitől
fogva nem mondottam néktek: mert veletek valék.
5. Most pedig elmegyek ahoz, a ki engem elbocsátott, és senki
közzűletek nem kérd meg engemet, mondván: Hová mégy?
6. Hanem mivelhogy ezeket mondám néktek, a szomorúság elfoglalta
sziveteket.
7. De én igazságot szólok néktek: Jobb néktek, hogy elmenjek: mert
ha el nem menéndek, ama Vigasztaló * nem jő ti hozzátok; de ha elmenéndek,
elküdöm azt ti hozzátok.
8. És mikor az eljövénd, megfeddi e világot a * bünről, az
igazságról és az itéletről.
9. A bünről megfeddi, mivelhogy nem hisznek énbennem.
10. Az igazságról: mert éns az -Atyához megyek, és többé nem láttok
engemet.
11. Az itéletről pedig, mivelhogy a világnak Fejedeleme
megitéltetett.
12. Még sok dolgok vagynak, melyeket néktek kellene mondanom, de
most el nem hordozhatjátok.
13. Mikor pedig eljő amaz, az igazságnak * Lelke, minden igazságra
vezérel titeket. Mert nem szól ő magától, hanem amelyeket hallánd, azokat szólja:
és a melyek következendők, azokat jelenti mg néktek.
14. Az engemet dicsőiteni fog: mert az enyimből vészi, a mit néktek
jelent.
15. Mindenek, valamelyek az * Atyáéi, enyimek; azért mondám hogy az
enyimből vészi, a mit néktek megjelent.
16. Egy kevés ideig nem láttok engemet; és ismét egy kevés idő *
mulva megláttok engemet; mert én az # Atyához megyek.
17. Mondának azért némelyek az ő tanitványai közzűl egymásnak:
Micsoda ez, a mit nékünk mond: Egy kevés ideig nem láttok engemet, és ismét egy
kevés idő mulva megláttok engemet: mert és az Atyához megyek:
18. Mondának vala azért : Micsoda a mit mond: Egy kevés ideig? Nem
tudjuk mit mond.
19. Megérté azért Jézus, hogy azok meg akarnák őtet kérdeni, és
monda nékik Erről tudakoztok-é ti köztetek, hogy én mondanám: Egy kevés ideig
nem láttok engemet: és ismét egy kevés idő mulva megláttok engemet
20. Bizony bizony mondom néktek: Sirtok ti és jajgattok, e világ
pedig örül; ti pedig szomorkodtok, de a ti keserűségtek örömre * fordul.
21. Az aszzonynak, mikor szül, fájdalma vagyon: mert eljött az ő
órája; de mikor szüli az ő gyermekét, azután nem emlékezik meg a fájdalomról:
mert örül, hogy ember született e világra.
22. Néktek is azért most keserűségtek vagyon; de ismét meglátlak
titeket, és örülni * fog a szivetek, és a ti örömeteket senki el nem vészi
tőletek.
23. És azon a napon nem kérdetek meg engemet semmiről. Bizony
bizony mondom néktek: Valamit kérendetek az Atyától az én nevemben * megadja
néktek.
24. Ez ideig semmit nem kértetek az én nevemben; kérjetek és
elvészitek, hogy a ti örömetek teljes legyen.
25. Ezeket mondottam néktek példabeszédek által, de eljő az idő,
mikor nem szólok többé példabeszédek által, hanem nyilván szólok néktek az én
Atyám felől.
26. Azon a napon az én nevemben kértek; és nem mondom néktek, hogy
én kérem az Atyát ti érettetek:
27. Mert az Atya szeret titeket; mert ti is szerettetek engemet, és
hittétek, hogy én az Istentől * jöttem ki.
28. Kijöttem az Atyától, és jöttem e világra; ismét elhagyom e
világot, és elmegyek az Atyához.
29. Mondának néki az ő tanitványai: Ímé most nyilván szólasz, és
semmi példabeszédet nem mondasz.
30. Most tudjuk, hogy te * mindeneket tudsz, és nem szükség neéked,
hogy valaki tégedet megkérdjen: erről hisszük hogy te az Istentől jöttél ki
31. Felele nékik Jézus: Most hiszitek é azt?
32. Ímé eljő az idő, és immár eljött, melyben eloszoltok kiki az
övéihez, és engemet egyedül * hagytok; de nem vagyok egyedül: mert az Atya
velem vagyon.
33. Ezeket szóltam néktek, hogy én bennem békességtek legyen; e
világon nyomoruságtok * lészen, de bizzatok; én meggyőztem e világot.