16. RÉSZ.

Krisztus a keresztről jövendöl az ő tanitványinak, nekik Vigasztalót igérvén, kinek tisztit megmondja: az övéinek nyomoruságokat hasonlitja a gyermekszülő asszonynak fájdalmihoz.

Ezeket szóltam néktek, hogy meg ne botránkozzatok.

2. A gyülekezetekből kivetnek titeket: sőt eljő az idő,mikor valaki titeket megölénd, állitja hogy isteni * tiszteletet cselekeszik.

3. És ezeket cselekeszik veletek: mert nem esmérték sem az Atyát sem engemet.

4. De ezeket szólottam néktek, hogy mikor eljövénd az idő, megemlékezzetek róla, hogy én ezeket megmondottam néktek: Ezeket pedig előitől fogva nem mondottam néktek: mert veletek valék.

5. Most pedig elmegyek ahoz, a ki engem elbocsátott, és senki közzűletek nem kérd meg engemet, mondván: Hová mégy?

6. Hanem mivelhogy ezeket mondám néktek, a szomorúság elfoglalta sziveteket.

7. De én igazságot szólok néktek: Jobb néktek, hogy elmenjek: mert ha el nem menéndek, ama Vigasztaló * nem jő ti hozzátok; de ha elmenéndek, elküdöm azt ti hozzátok.

8. És mikor az eljövénd, megfeddi e világot a * bünről, az igazságról és az itéletről.

9. A bünről megfeddi, mivelhogy nem hisznek énbennem.

10. Az igazságról: mert éns az -Atyához megyek, és többé nem láttok engemet.

11. Az itéletről pedig, mivelhogy a világnak Fejedeleme megitéltetett.

12. Még sok dolgok vagynak, melyeket néktek kellene mondanom, de most el nem hordozhatjátok.

13. Mikor pedig eljő amaz, az igazságnak * Lelke, minden igazságra vezérel titeket. Mert nem szól ő magától, hanem amelyeket hallánd, azokat szólja: és a melyek következendők, azokat jelenti mg néktek.

14. Az engemet dicsőiteni fog: mert az enyimből vészi, a mit néktek jelent.

15. Mindenek, valamelyek az * Atyáéi, enyimek; azért mondám hogy az enyimből vészi, a mit néktek megjelent.

16. Egy kevés ideig nem láttok engemet; és ismét egy kevés idő * mulva megláttok engemet; mert én az # Atyához megyek.

17. Mondának azért némelyek az ő tanitványai közzűl egymásnak: Micsoda ez, a mit nékünk mond: Egy kevés ideig nem láttok engemet, és ismét egy kevés idő mulva megláttok engemet: mert és az Atyához megyek:

18. Mondának vala azért : Micsoda a mit mond: Egy kevés ideig? Nem tudjuk mit mond.

19. Megérté azért Jézus, hogy azok meg akarnák őtet kérdeni, és monda nékik Erről tudakoztok-é ti köztetek, hogy én mondanám: Egy kevés ideig nem láttok engemet: és ismét egy kevés idő mulva megláttok engemet

20. Bizony bizony mondom néktek: Sirtok ti és jajgattok, e világ pedig örül; ti pedig szomorkodtok, de a ti keserűségtek örömre * fordul.

21. Az aszzonynak, mikor szül, fájdalma vagyon: mert eljött az ő órája; de mikor szüli az ő gyermekét, azután nem emlékezik meg a fájdalomról: mert örül, hogy ember született e világra.

22. Néktek is azért most keserűségtek vagyon; de ismét meglátlak titeket, és örülni * fog a szivetek, és a ti örömeteket senki el nem vészi tőletek.

23. És azon a napon nem kérdetek meg engemet semmiről. Bizony bizony mondom néktek: Valamit kérendetek az Atyától az én nevemben * megadja néktek.

24. Ez ideig semmit nem kértetek az én nevemben; kérjetek és elvészitek, hogy a ti örömetek teljes legyen.

25. Ezeket mondottam néktek példabeszédek által, de eljő az idő, mikor nem szólok többé példabeszédek által, hanem nyilván szólok néktek az én Atyám felől.

26. Azon a napon az én nevemben kértek; és nem mondom néktek, hogy én kérem az Atyát ti érettetek:

27. Mert az Atya szeret titeket; mert ti is szerettetek engemet, és hittétek, hogy én az Istentől * jöttem ki.

28. Kijöttem az Atyától, és jöttem e világra; ismét elhagyom e világot, és elmegyek az Atyához.

29. Mondának néki az ő tanitványai: Ímé most nyilván szólasz, és semmi példabeszédet nem mondasz.

30. Most tudjuk, hogy te * mindeneket tudsz, és nem szükség neéked, hogy valaki tégedet megkérdjen: erről hisszük hogy te az Istentől jöttél ki

31. Felele nékik Jézus: Most hiszitek é azt?

32. Ímé eljő az idő, és immár eljött, melyben eloszoltok kiki az övéihez, és engemet egyedül * hagytok; de nem vagyok egyedül: mert az Atya velem vagyon.

33. Ezeket szóltam néktek, hogy én bennem békességtek legyen; e világon nyomoruságtok * lészen, de bizzatok; én meggyőztem e világot.