15. RÉSZ.

A szőlőtőnek és szőlővesszőknek hasonlatossága. Krisztus int a hiv szeretetre; és a nyomoruságokban való türésre az ön maga példájával indit.

Én vagyok amaz igaz szőlőtő, és az én Atyám szőlőben való munkás.

2. Minden szőlővesszőt, valamely én bennem gyümölcsöt nem terem, * kimetsz, és mindent valamely gyümölcsöt terem, megtisztit, hogy több gyümölcsöt teremjen.

3. Immár ti tiszták * vagytok a beszédért, melyet szóltam néktek.

4. Maradjatok én bennem, és én is ti bennetek; miképen a szőlővessző nem teremhet gyümölcsöt magától, hanemha a szőlőtőképen maradánd; a képen ti is nem teremhettek, hanem ha én bennem maradtok.

5. Én vagyok a szőlőtő, ti szőlővesszők; az a ki én bennem marad, és a kiben én maradok, ez terem sok gyümölcsöt: mert nálam nélkül semmit nem cselekedhettek.

6. Ha valaki én bennem nem marad, a szőlőn kivül vettetik, és megszárad mint a szőlővessző, és egybegyüjtetvén azoka szőlő vesszők, a tüzre * vettetnek és megégnek.

7. Ha én bennem maradtok, és az én beszédim is ti bennetek maradnak; valamit akartok, kérjétek, és * megadatik néktek.

8. Ebben dicsőittetik az én Agtyám, ha sok gyümölcsöt teremtek; és úgy lésztek én tanitványim.

9. A mint szeretett engemet az Atya, én is úgy szerettelek titeket, maradjatok meg abban az én szeretetemben.

10. Ha az én parancsolatimat megtartándjátok, az én szeretetemben maradtok meg, miképen én is az én Atyámnak parancsolatit megtartottam, és maradok az ő szerelmében.

11. Ezeket szóltam néktek, hogy amaz én örömem ti bennetek maradjon, és a ti örömetek bételjék.

12. Ez az én parancsolatom, hogy * szeressétek egymást, mint én # szerettelek titeket.

13. Nincsen senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki az ő életét * adja az ő barátiért.

14. Ti én barátim lésztek, ha azokat cselekedénditek, melyeket én parancsolok néktek.

15. Nem mondalak többé titeket szolgáknak; mert a szolga nem tudja mit mivel az ő Ura; titeket pedig mondalak barátimnak: mert mindeneket, a mellyeket hallottam az én Atyámtól, megjelentettem néktek.

16. Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak titeket, és rendeltelek titeket, hogy elmenvén * gyümölcsöt teremjetek, és a ti gyümölcsötök megmaradjon: hogy valamit kéréndetek az Atyától az én nevemben, megadja néktek.

17. Ezeket parancsolom néktek, hogy ti egymást szeressétek.

18. Ha e világ titeket gyülöl, tudjátok hogy engemet gyülölt * elébb ti nálatoknál.

19. Ha e világból valók volnátok, e világ a mi övé szeretné azt, de mivelhogy nem e világból valók vagytok, hanem én választottalak titeket e világ közzűl, azért gyülöl titeket e világ.

20. Emlékezzetek meg ama beszédről, melyet én mondottam néktek: A szolga nem * nagyobb az ő Uránál. Ha engemet háborgattak, titeket is háborgatnak; ha az én beszédemet megtartották, a tiéteket is megtartják.

21. De mind ezeket mivelik ti veletek az én * nevemért, mert nem esmérik azt, a ki engemet elbocsátott.

22. Ha én nem jöttem volna és nem szóltam volna nékik, nem volna * bünök; de nincsen most mivel menteniek az ő bünöket.

23. A ki engemet gyülöl, az gyülöli az én Atyámat is.

24. Ha oly cselekedeteket nem cselekedtem volna ő közöttök, melyeket * senki nem cselekedeett, nem volna bűnök: de most látták, és gyülöltek, mind engem, mind az én Atyámat.

25. De szükség hogy bételjék a mondás, mely az ő törvényekben megiratott: Gyülöltek engem ok * nélkül.

26. Mikor pedig eljövénd ama * Vigasztaló, kit én bocsátok néktek az Atyától, az igazságnak Lelke, ki az Atyától származik, az bizonyságot tészen én rólam.

27. De ti is bizonyságot * tésztek: mert eleitől fogva én velem vagyok.