21. RÉSZ.
Szegény özvegy asszonynak adakozó volta: a templom a Jérusálem
romlásának ideje. Melly jegyek legyenek az utolsó ítélet előtt.
És mikor oda tekintett volna, látá hogy a gazdagok hányják az ő *
ajándékokat a pénztartó ládába.
2. Láta pedig egy szegény özvegy asszonyt is, hogy abba két kis
filléreket vetne.
3. És monda: Igazán mondom néktek, e szegény özvegy sokkal többet *
vete a ládába, hogynem mint mind a többi;
4. Mert mind ezek, abból a mivel ők bővölködnek, vetettek ajándékot
Istennnek: e pedig az ő szegénységéből minden élését, valamelly vala, oda veté.
5. És mikor némellyek mondának a templom felől, hogy szép kövekkel
* és ajándékokkal ékesittetett volna meg, monda:
6. Ezeket látjátok-é? eljőnek a napok, mellyekben egy kő más kövön
* nemmara, melly el nem romlana.
7. Megkérdék pedig őtet, ezt mondván: Mester! mikor lésznek ezek?
és micsoda jelensége lészen, mikor következik, hogy mind ezek meglegyenek?
8. Ő pedig monda: Meglássatok * hogy meg ne csalattassatok: mert
sokan jőnek el az én nevemben, kik ezt mondják: Én vagyok a Krisztus: és az az
idő elközelget. Ne kövessétek azért azokat.
9. És mikor hallándotok hadakat és pártütéseket, meg nem
félemljetek; mert meg kell először ezeknek lenni, de nem lészen mindjárt végek.
10. Akkor monda nékik: Egy nemzetség más nemzetség ellen támad, és
egyik ország a másik ország ellen.
11. És minden helyeken nagy
földindulások lésznek, és éhségek s döghalálok, és rettegések, és az égből nagy
jelek lésznek.
12. De mind ezeknek előtte kezeiket reátok vetik, és titeket
kergetnek, adván a Gyülekezetek eleibe, és * tömlöczökbe, Királyok és
Tiszttartók eleikbe vitettek az én nevemért.
13. Ezek pedig néktek bizonyságul lésznek.
14. A ti szivetekben azért erősen eltökéljétek, hogy nem kell arról
jó elein gondolkodnotok, mivel mentsétek * magatokat;
15. Mert én adok néktek * szájat és bölcseséget, mellynek ellene
nem szólhatnak, sem ellene nem állhatnak mind azok a kik magokat ellenetekbe
vetik.
16. Elárultattok pedig még szüléitektől is, * atyátokfijaitól; és
rokonitoktól, és barátitoktól; és megöletnek # némellyeket ti közzűletek.
17. És lésztek gyülölségesek mindenek előtt * az én nevemért.
18. De néktek fejeteknek hajszála * is nem vesz el.
19. A ti békességestüréstek által birjátok a ti lelketeket.
20. Mikor pedig látándjátok, hogy a seregektől kürölvétetik
Jérusálem, akkor megtudjátok, hogy ejött az ő * elpusztulása.
21. Akkor a kik Júdeának tartományában lésznek, fussanak a
hegyekre, és a kik közepette lésznek annak, kimenjenek abból, és a kik a
mezőben lésznek, ne menjenek bé abba;
22. Mert azok a bosszúállásnak napjai, hogy bételjesedjenek mind
azok, a mellyek * megirattattak.
23. Jaj pedig a nehézkes és szoptató asszonyoknak azokban a
napokban; mert lészen nagy szükség e tartományban és harag a nép között;
24. És elhullanak fegyvernek éli miatt, és fogva vitetnek minden
pogányok közzé; és Jérusálem tapodtatik a Pogányoktól, miglen bételnek a *
Pogányoknak idejek.
25. Akkor lésznek jelek a * napban, a holdban, és a csillagokban:
és a földön a Pogánynépeknek szorongattatások, tanácsokban való
megfogyatkozásnak miatta, mivelhogy a tenger és a hab zúgni fog!
26. Az emberek is elámulnak a félelem miatt, és azokonak várások
miatt, mellyek e földnek kerekségére következnek; mert az egeknek hatalmasságai
megindulnak.
27. És akkor meglátják az embernek Fiját eljőni a felhőben, *
hatalommal és nagy dicsőséggel.
28. Mikor pedig ezek kezdenek meglenni, nézzetek fel és emeljétek
fel a ti fejeteket: mert elközelget a ti * váltságtok.
29. Monda pedig nékik e példabeszédet: Tekintsétek meg a figefát és
minden fákat.
30. Mikor immár bimbózni kezdenek és azt látjátok, ti magatokból
megtudjátok, hogy közel vagyon a nyár.
31. Ezenképen ti is mikor látjátok, hogy ezek meglésznek, tudjátok
hogy közel vagyon az Istennek országa.
32. Bizony mondom néktek, hogy semmiképen e nemzetség el nem mulik,
mignem mind ezek meglésznek.
33. Az ég és a föld * elmulnak, de az én beszédim # semmiképen el
nem mulnak.
34. Megoltalmazzátok pedig magatokat, hogy valamikor meg ne
nehezedjenek a ti sziveitek dobzódásnak, * részegségnek és e világi
szorgalmatosságonak miatta; és nagy hirtelen reátok jöjjön az a # nap:
35. Mert mintegy tőr * úgy vészen körűl mindeneket, kik ez egész
földnek szinén lakoznak.
36. Vigyázzatok * azért minden időben, kérvén hogy méltókká tégyen
Isten titeket, kik eltávoztathassátok mind ezeket, a mellyek következnek; és
megállassatok az ember Fija előtt!
37. Tanit vala pedig nappal a templomban: éjszakán * pedig kimenvén
a hegyen vala, melly Olajfák hegyének neveztetik.
38. És az egész község reggel megyen vala ő hozzá, hogy őtet
hallgatná a templomban.