3. RÉSZ

Egy megszáradt kezű meggyógyittatik és sok betegek: a tanitványok prédikálni küldetnek: micsoda erő által üzettethetik ki az ördög: kicsoda a Krisztus annya és attyafiai.

És béméne viszontag a zsinagógába; és vala ott egy megszáradotto kezű ember. *

2. És figyelmeznek vala reá, ha Szombatnapon meggyógyítná-é azt, hogy őtet vádolhatnák.

3. Akkor monda megszáradott kezű embernek Kelj fel, állj középre!

4. És monda azoknak: Szabad-é Szombaton jól vagy gonoszul tenni valakivel? az embert megtartani, vagy megölni? És ők hallgatnak vala.

5. És mikor haraggal őket elnézte volna, egyszersmind bánván * hogy azoknak szívek megkeményedett volna, monda az embernek: Nyujtsd ki a te kezedet. És a kinyujtá; és meggyógyula az ő keze, és megépület mint a másik.

6. Akkor a Farizeusok kimenvén, mindjárt a Héródes szolgáival tanácsot * tartának ő ellen, hogy őtet elvesztenék:

7. De Jézus az ő tanitványival elméne a tenger mellé, és nagy sokaság követé őtet Gilileából és Júdeából.

8. És Jérusálemből és Idumeából, és a Jordánon túl való tartományból, és a kik Tírus és Sídon mellett laknak vala, nagy sokasággal jövének ő hozzá, mikor hallották volna, melly nagy dolgokat cselekednék;

9. Ő pedig meghagyá az ő tanitványinak, hogy mindenkor egy kis hajót tartanának néki a sokaság miatt, hogy őtet le ne tapodnák.

10. Mert sok embereket gyógyított vala meg, úgyannyira, hogy reá rohannának, hogy őtet illetnék, valakik betegségnek ostorában volnának.

11. És a tisztátalan lelkek mikor őtet látták volna, járulna vala ő hozzá, és kiáltnak vala, * ezt mondván: Te vagy az Istennek ama Fija.

12. Ő pedig fenyegeti vala őket igen, hogy őtet ki ne jelentenék.

13. Akkor * felméne a hegyre, és szólítá magához a kiket akara, és hozzá menének.

14. És választa tizenkettőt kik ő vele lennének, és kiket elbocsátana hogy prédikálnának.

15. És hatalmok lenne a betegek gyógyítására, és az ördögöknek kiüzésére.

16. Elsőt * Simont, (kit neveze Péternek).

17. Jakabot a Zebedeus fiját, és Jánost a Jakab attyafiát. (és nevezé őket illy névvel: Boanerges, azaz mennydörgésnek fijai).

18. Andrást és Filepet, Bertalant és Mátét, Tamást és Jakabot Alfeusnak fiját, és Taddeust, és a Kananeabeli Simont.

19. És az Iskáriótes Júdást, ki is őtet elárulá, és haza menének.

20. Egybegyüle pedig ismét a sokaság annyira, hogy ingyen nem is ehetnének.

21. És mikor ezeket hallották volna az ő attafiai, eljövének hogy megfognák őtet: mert azt mondják vala, hogy eszétől eltávozott.

22. Az Irástudók pedig, kik Jérusálemből jöttek vala alá, azt mondják vala, * hogy Belzebub ördög volna vele, és hogy az ördögök Fejedeleme által üzné ki az ördögöket.

23. És mikor őket elszólitotta volna, monda nékik példabeszédek által: Mimódon üzheti ki a Sátán a Sátánt?

24. Ha pedig valamelly ország magában meghasonlik, meg nem maradhat az az ország.

25. A ház is, ha ő magában meghasonlik, soha meg nem állhat az a ház.

26. Ezenképen ha a Sátán is feltámad és magában meghasolik, meg nem állhat, hanem vége lészen.

27. Nem vethet senki zsákmányt * valamelly hatalmasnak marhájában, annak házába bémenvén, hanemha először azt a hatalmast megkötözi, és úgy tehet zsákmányt annak házában.

28. Bizony mondom néktek: megbocsáttatnak minden bűneik az emberek fijainak, és a káromlások is, a mellyeket szóltak. *

29. De a ki a szent Lélek ellen szóland káromlást, soha bocsánatja nincsen; hanem méltó az örök ítéletre;

30. Mert azt mondják vala, hogy tisztátalan lélek volna ő benne.

31. Eljövének * azért az ő attyafiai és az ő annya, és kivűl állván küldének ő hozzá, és őtet hívatják vala.

32. Ül vala pedig ő körűlte sokaság, és mondának azok néki: Ímé a te anyád és atyádfiai ottkin keresnek téged.

33. Akkor felele nékik mondván: Kicsoda az én anyám, vagy az én atyámfiai kicsodák?

34. És mikor elnézte volna köröskörűl azokat, kik ő körűlte ülnek vala, monda: Ímé az én anyám, és az én atyámfiai:

35. Mert valaki azt cselekeszi, a mit akar az Isten, az nékem az én atyámfiai, néném és anyám.