2. RÉSZ.

A Papoknak s a községnek bűneik.

Most azért ti reátok néz, óh Papok, e parancsolat!

2. Ha nem engedéndetek, és ha szivetek szerint nem adtok dicsőséget az én nevemnek, ezt mondja a Seregeknek Ura: átkot * bocsátok ti reátok, és a ti áldástokat megátkozom, sőt meg is átkoztam azokat; mivelhogy szivetek szerint nem figyelmeztek én hozzám.

3. Ímé én megvesztem a ti vetni való magotokat, és ganéjjal békenem a ti orczáitokat, a ti áldozatotoknak ganéjjával; és mindenestől fogva békeverttek lésztek.

4. Mert tudjátok,hogy én adtam néktek e parancsolatot, hogy nékem * kötésem legyen a Lévi nemzetségével, ezt mondja a Seregeknek Ura.

5. És hogy nékem kötésem volt azzal, életnek és békességnek kötése, és adtam néki az én félelmem felől való törvényt, és félt engemet, és az én nevem előtt megalázta magát.

6. Az igazság törvénye volt az ő * szájában, és álnokság nem találtatott ajakaiban; békességben és egyenességben járt én velem, és sokakat megtéritett az álnokságból.

7. bizonyára a Papnak ajakai őrizik a tudományt és ő tőle * kérdneke törvényt: mert a Seregeknek Urának # követe ő:

8. De ti elhajlottatok az útról, sokakat megbotránkoztattatok a törvényben, felbontottátok a Lévivel való * kötésemet, ezt mondja a Seregeknek Ura.

9. De én is szidalmatosokká tettelek titeket és utálatosokká az egész nép előtt, miképen, hogy nem tartottátok meg az én útaimat, hanem felemeltétek orczátokat a törvény ellen.

10. Valyon nem * mindnyájunknak egy atyánk vagyon-é? Avagy nem azon egy Isten teremtett-é minket? Miért csalja meg tehát kiki az ő felebarátját, hogy a mi atyáink kötéseket megfertéztetnénk?

11. Hitetlenűl cselekedett Júda és utálatosság lett Izráelben és Jérusálemben; mivelhogy megfertéztette Júda az Úrnak szent helyét, hogy szerette és feleségűl vette magának az idegen Isten leányát.

12. Elveszti az Úr az illyen embert, a ki ezt cselekeszi, mind a ki inditója, mind a ki cselekedője a Jákób sátoriból, és a ki áldozatot viszen fel a Seregeknek Urának.

13. Ezt is cselekedtétek másodszor, hogy könyhullatással, sirással s kesergéssel bétöltenétek az Úr oltárát: annyira hogy többé ne * tekintsen az eledeli-áldozatra, és ne vegye el kezetekből a jó akaratot:

14. És azt kérditek: Valyon miért? Azért: mert az Úr tett tanúbizonyságot te közötted, és a te ifjúságodnak felesége között, a kit te megcsaltál, holott ő te társad, és te hozzád szövetséggel szerkesztetett feleséged volna.

15. Mert nem eggyé * tette-é a férjfiat és asszonyt, holott minden lelkes álaltok az ő hatalmában volnának? Miért pedig eggyé? Hogy azok az által sazporodnék az Isten # magva. Annakokáért oltalmazzátok meg lelketeket, és a ti ifjuságtoknak felesége ellen ne vétkezzetek.

16. Ha meggyűlöli valaki feleségét, bocsássa el, * azt mondja az Izráelnek Ura Istene: és béfedezi az ő kegyetlenségét mintegy palásttal, azt mondja a Seregeknek Ura: Azért őrizzétek meg lelkektek és ne csalárdkodjatok.

17. Elfárasztottátok az Urat a ti beszéditekkel és azt kérditek: Mivel fárasztottuk el? Ezzel, hogy azt mondjátok: Valaki gonoszt cselekeszik, kedves az Úr előtt, és azokban gyönyörködik; vagy mikor ezt mondjátok: Hol az ítélő Isten?