2. RÉSZ.
A Papoknak s a községnek bűneik.
Most azért ti reátok néz, óh Papok, e parancsolat!
2. Ha nem engedéndetek, és ha szivetek szerint nem adtok dicsőséget
az én nevemnek, ezt mondja a Seregeknek Ura: átkot * bocsátok ti reátok, és a
ti áldástokat megátkozom, sőt meg is átkoztam azokat; mivelhogy szivetek
szerint nem figyelmeztek én hozzám.
3. Ímé én megvesztem a ti vetni való magotokat, és ganéjjal békenem
a ti orczáitokat, a ti áldozatotoknak ganéjjával; és mindenestől fogva
békeverttek lésztek.
4. Mert tudjátok,hogy én adtam néktek e parancsolatot, hogy nékem *
kötésem legyen a Lévi nemzetségével, ezt mondja a Seregeknek Ura.
5. És hogy nékem kötésem volt azzal, életnek és békességnek kötése,
és adtam néki az én félelmem felől való törvényt, és félt engemet, és az én
nevem előtt megalázta magát.
6. Az igazság törvénye volt az ő * szájában, és álnokság nem
találtatott ajakaiban; békességben és egyenességben járt én velem, és sokakat
megtéritett az álnokságból.
7. bizonyára a Papnak ajakai őrizik a tudományt és ő tőle *
kérdneke törvényt: mert a Seregeknek Urának # követe ő:
8. De ti elhajlottatok az útról, sokakat megbotránkoztattatok a
törvényben, felbontottátok a Lévivel való * kötésemet, ezt mondja a Seregeknek
Ura.
9. De én is szidalmatosokká tettelek titeket és utálatosokká az
egész nép előtt, miképen, hogy nem tartottátok meg az én útaimat, hanem
felemeltétek orczátokat a törvény ellen.
10. Valyon nem * mindnyájunknak egy atyánk vagyon-é? Avagy nem azon
egy Isten teremtett-é minket? Miért csalja meg tehát kiki az ő felebarátját,
hogy a mi atyáink kötéseket megfertéztetnénk?
11. Hitetlenűl cselekedett Júda és utálatosság lett Izráelben és
Jérusálemben; mivelhogy megfertéztette Júda az Úrnak szent helyét, hogy
szerette és feleségűl vette magának az idegen Isten leányát.
12. Elveszti az Úr az illyen embert, a ki ezt cselekeszi, mind a ki
inditója, mind a ki cselekedője a Jákób sátoriból, és a ki áldozatot viszen fel
a Seregeknek Urának.
13. Ezt is cselekedtétek másodszor, hogy könyhullatással, sirással
s kesergéssel bétöltenétek az Úr oltárát: annyira hogy többé ne * tekintsen az
eledeli-áldozatra, és ne vegye el kezetekből a jó akaratot:
14. És azt kérditek: Valyon miért? Azért: mert az Úr tett
tanúbizonyságot te közötted, és a te ifjúságodnak felesége között, a kit te
megcsaltál, holott ő te társad, és te hozzád szövetséggel szerkesztetett
feleséged volna.
15. Mert nem eggyé * tette-é a férjfiat és asszonyt, holott minden
lelkes álaltok az ő hatalmában volnának? Miért pedig eggyé? Hogy azok az által
sazporodnék az Isten # magva. Annakokáért oltalmazzátok meg lelketeket, és a ti
ifjuságtoknak felesége ellen ne vétkezzetek.
16. Ha meggyűlöli valaki feleségét, bocsássa el, * azt mondja az
Izráelnek Ura Istene: és béfedezi az ő kegyetlenségét mintegy palásttal, azt
mondja a Seregeknek Ura: Azért őrizzétek meg lelkektek és ne csalárdkodjatok.
17. Elfárasztottátok az Urat a ti beszéditekkel és azt kérditek:
Mivel fárasztottuk el? Ezzel, hogy azt mondjátok: Valaki gonoszt cselekeszik,
kedves az Úr előtt, és azokban gyönyörködik; vagy mikor ezt mondjátok: Hol az
ítélő Isten?