NÁHUM PRÓFÉTA KÖNYVE.

1. RÉSZ.

Az Isten természetiről, s Ninivé ellen szól.

Ninivé város * ellen való terhes Prófétzia: az Elkós városbeli Náhum látásnak könyve.

2. Nem szenvedhetője az Isten * a bosszúnak, és bosszúálló az Úr, bosszúálló, mondom, az Úr és buzgó haragú; bosszút áll az Úr az ő ellenségin, és megtartja haragját az ő ellenségei ellen.

3. Az Úr nagy * türhető és nagy hatalmú, ki a bünt büntetés nélkül semmiképen nem hagyja: az Úrnak úta nagy szélvészben és forgószélben vagyon, és a felhők az ő lábainak porok.

4. Ki a tengert megfeddi és * megszáraztja azt és minden folyóvizetkeet # megszárazt, a Básán és a Kármel megerőtlenül, és a Libánusnak virága meghervad.

5. A hegyek * megrendelünek ő előtte és a halmok megszakadoznak; a föld ég az ő szine előtt, e földnek kereksége is, és mind azok, kik azon laknak.

6. Az ő haragja előtt ki állhat meg? és kicsoda állhatja meg az ő barlangjának búsulását? Az ő búsulása kiomol mint a tűz, a kősziklák megrepedeznek ő előtte.

7. Jó az Úr és a szorongatásnak * napján erőssége: és nem hagyja azokat, a kik ő benne biznak.

8. És mintegy árvizzel általmenvén, végét éri annak a földnek, és az ő ellenségit setétséggel veri meg.

9. Mit gondoltok az Úr ellen? megemészt ő titeket; nem lészen kétszer veszedelmetek.

10. Mert a szövevényes tövisekhez, és az ő italokkal megrészegültekhez elérkezik az Úr bosszúállása, megemésztetnek mint a száraz pozdorja mindenestől fogva.

11. Te belőled származott, a ki az Úr ellen gonosz tanácsot tartott az álnok tanácsadó.

12. Igy szól az Úr: Ha békességben vagynak is, akármelly sokan legyen is: elvesznek, és általmegyen az Úr rajtok; jóllehet megostoroztalak tégedet én népem, de többé nem ostorozlak.

13. Mert most immár elvészem az ő igáját rólad, és a te köteleidet elszaggatom.

14. És azt végezte az Úr te felőled, hogy ezután emlékezeted is elvesszen: a te Istenidnek templomokból kivesztem a faragott és öntetett bálványt; ott helyheztetem koporsódat: mert átkozott vagy.

15. Ímé a hegyeken vagynak, a hirmondóknak és a békesség * hirdetőknek lábaik: Szenteljed Júda a te Innepidet, add meg a te háláadó fogásidat: mert nem megyen többé által # rajtad az istentelen, ki mindenestől fogva kivágattatik.