11. RÉSZ.

Jövendőt mond az Angyal a Persiai, Görögországi, Égyiptomi és Siriai Királyokról.

És én a Médiabeli * Dáriusnak első esztendejében állék, hogy őtet megerősítsem, és néki segítséggel legyek.

2. És most igazságot jelentek néked: Ímé még három Király támad Persiában, és a negyedik elgazdagul nagy gazdagsággal mindenek felett, és mikor meghalad mindeneket gazdagsággal mindenek felett, és mikor meghalad mindenek gazdagsággal, feltámaszt mindeneket Görögország ellen.

3. És támad egy erős * Király és uralkodik nagy uralkodással, és cselekszik a maga akaratja szerint.

4. És minekutánna * megállapodik megrontatik az ő országa, és eloszol az égnek négy széleire, de nem száll az ő maradékira, és nem az ő uralkodása szerint uralkodnak mellyel uralkodott: mert kiszaggattatik az ő birodalma, és egyebeknek adatik ezeken kivül.

5. És megerősödik a Déli Király, és az ő Fejedelemi közzűl másik megerősödik: és ez hatalmat vészen azon és uralkodik, nagy uralkodás lészen az ő uralkodása.

6. És egynéhány esztendő mulva egybebarátkoznak, és a Déli Király leánya megyen * az Északi Királyhoz, hogy őket egybebékéltesse; de nem lészen annak arravaló karja ereje, sem pedig a Király meg nem marad az ő erejében, hanem kézbe adatik az asszony, mind azok a kik azt elhozták volt, mind az ő attya, és a kik az időben bátoritották.

7. És támad annak a Király leányának gyökerének csemetéje közzűl egy, az ő király rendiben, ki elmenvén hadat viszen az Északi Király erősségei ellen, és azok ellen munkálkodik, és azokat elfoglalja

8. És annakfelette azoknak isteneiket is Fejedelmeikkel.és azoknak gyönyörüséges arany és ezüst edényeikkel egybe, fogságba viszi Égyiptomba, és ő több esztendeig uralkodik az Északi Királynál.

9. És a Déli Király az ő országába megyen, és visszatér az ő földébe;

10. De annak fijai hada szereznek, és minekutánna sokaságot és sok seregeket gyüjtenek, eljő nagy gyakorta, és mint az árviz, azonképen kiterjed az ő népe és általmegyen, és megtérvén hadakozik mind az ő erősségéig.

11. És megháborodik a Déli Király, és kimegyen, és megütközik az Északi Királlyal, és állat nagy sokaságot, és adatik az a sokaság az ő kezébe.

12. És a sokaság felemelkedi, és felfuvalkodik annak szíve, és sok ezereket elveszt, mindazáltal erejében meg nem marad;

13. Mert az Északi Király megtérvén állat az elébbinél nagyobb sokaságot, és egynéhány esztendő mulva elmegyen nagy sereggel és nagy gazdagsággal.

14. És azokban az időkben sokan állanak a Déli Király ellen, és a pusztitó fiak a te néped közzűl felfuvalkodnak, hogy megerősitsék a látást, és elvesznek.

15. Mert elő az Északnak Királya, és töltést tölt, és megveszi az erős várost; és a Délnek Királyának karjai meg nem állhatnak, sem az ő válogatott népe, és semmi ereje nem lészen az ő ellensége ellen való megmaradásra.

16. És minekutánna cselekszik az ő ellensége az ő kedve szerint, holott senki nem lészen ellene álló, állani fog a * kivánatos földön is, mellyet az ő erejével megemészt.

17. Azután ismét elvégzi, hogy bémenjen az ő országának minden erejével, és békességnek szine alatt ő vele valamit cselekszik, és leányát adja feleségül a Királynak, azt beszédekkel eláltatván: de az nem áll meg abban, és az ő attyának akaratja szerint nem cselekszik.

18. És forditja orczáját a szigetekre, és sok szigeteket megvészen; de annak gyalázatos cselekedetit megenyhiti egy Hadnagy, visszaadván annak a gyalázatot minden maga gyalázatja nélkül.

19. És forditja orczáját az ő maga országának erősségeire; és megbotránkozván elesik, és nem találtatik.

20. És áll ennek helyébe gy, ki az ő birodalmának dicsőségében az adószedőt általjártatja; ki rövid napon megrontatik, noha nem haragban sem viadalban.

21. És áll ennek helyébe egy utálatos, és nem adják néki az ország koronáját fejébe; hanem csalárdsággal megyen bé, és hizelkedéssel jut az országhoz.

22. És a karok árvizzel fogattatnak el az ő orczája előtt, és megtöretnek, még a szövetségnek Fejedelme is.

23. És békességnek szine alatt csalárdul cselekszik azzal, és elmenvén győzedelmet vészen kevés néppel.

24. Nagy csendességgel foglalja az az országnak gazdag részét, és azt cselekeszi, a mit nem cselekedtek sem az ő attyai, sem az ő ősei, zsákmányt, prédát, és gazdagságot oszt az ő vitézinek, és gondolatival forgolódik az erősségeknek megvételek felől; de azt ideig eltitkolja.

25. És felinditja az ő erejét és szivét a Déli Király ellen nagy sereggel, és a Déli Király is ingereltetik hadra nagy sereggel és igen erőssel, de meg nem állhat; mert gondoltak ő ellene gondolatokat.

26.És a kik az ő ételének részét eszik, megrontják őtet, és az ő seregét elnyomja ez árviz, és sokan seb miatt elhullanak.

27. És ennek a két Királynak szíve gonoszra lészen és egy asztalnál hazugságot szólnak egymásnak; de az ő tnaácsok véghez nem megyen; mert annak vége még más bizonyos időre halasztatik.

28. Azért megtér az ő földébe nagy gazdagsággal, és elméjében gondolkodik a szent szövetség ellen, mellyet mikor megcselekeszik, megtér az ő földébe.

29. Bizonyos időben ismét megyen délre: de nem lészen ollyan szerencsés mint először, vagy mint utolszor.

30. És jőnek ő reá Olaszországi hajók, honnét nagy bánatja lészen, és viszont haragzik a szent Szövetség ellen, és véghez viszi akaraját; és visszatérvén egyet ért azokkal, kik elhagyják a szent frigyet.

31. És a karok ő mellé állanak, és megfertéztetik a szent helyet, és elvesztik a szüntelen való áldozatot; és felteszik a pusztitó utálatosságot.

32. Mer a kik hitetlenül cselekesznek az Isten szövetsége ellen, azokat megfertézteti hizelkedésekkel, hogy az ő isteneket esmérőknek népét megfogják, miképen hogy meg is cselekeszik.

33. És a népnek értelmesei, a kik sokakat oktatnak, elesnek fegyver és tűz miatt, fogság és rablás miatt sok ideig.

34. És minekutánna elhullanak, megsegittetnek kicsiny segitséggel, és adják magokat hozzájok sokan szép beszédekkel.

35. És az értelmesk közzűl elhullanak, hogy megprobáltassanak és megfejérittessenek a végezett ideig: mert még az lrendelt idő tovább lészen.

36. És cselekeszik az ő akaratja szerint az a Király, és felemelkedik, és felmagasztalja magát minden Isten felett, és az istenteleneknek ,Istenek ellen csudáka szól, és szerencsés lészen míg végre megyen a harag: mert végzés lett a felől.

37. Az ő eleinek Istenivel is nem gondol, sem az asszonynak kivánságára nem figyelmez, és semmit Istennel nem gondol, hanem mindenek felette magasztalja magát.

38. És tiszteli a Maozim Istent az ő székiben, az Istent is, kit nem esmértek az ő attai, tiszteli arannyal, ezüsttel, drágakövekkel, és kivánatos állatokkal.

39. És cselekeszi, mind ezeket az erősségnek keritésiben az idegen Istennél: a kit megesmérend, megsokasitja annak dicsőségét, azokat sokakon Urakká teszi, és a földet elosztja jutalom gyanánt.

40. A végnek idején pedig, megütközik ő vele a Déli Király, és mint a forgószél, úgy megyen rá az Északi Király szekerekkel, lovagokkal, és sok hajókkal: és bémegyen a földeekre, és mintegy árviz elszéled, és általmegyen az országon.

41. És megyen a kivánatos földre, és sok városok megromlanak; és euek megszabadulnak az ő kezekből, Edom és Moáb, és az Ammon fijainak Fejedelemeik.

42. És veti kezét a földekre, és Égyiptom földe nem menekedik meg tőle.

43. És uralkodik arany és ezüst kincsein, és minden drgáalátos javain Égyiptomnak; és a Libiabeliek is és a Szerecsenek lésznek az ő járásiban.

44. De a hirek rettentik el őtet Napkeletről és Északról; és kijő nagy haraggal, hogy elveszessen és megöljön sokakat.

45. És fundálja az ő palotáinak sátorit, a tengerek között a kivánatos * szent hegyen: és megyen annak tetejére, és nem lészen néki segitője.