2. RÉSZ.
Nabukodonozor álmot lát.
Továbbá a Nabukodonozor birodalmának második esztendejében, láta
Nabukodonozor álmokat, és megrettene az ő lelke, és az álom elmulék tőle.
2. És hagyá a Királyt, hogy hívnának természettudó bölcseket,
égforgás tudókat, varázslókat, és Kádeusokat, hogy a Királynak megjelentenék az
ő álmait; és bémenének, és állának a Király eleibe.
3. És monda a Király nékik: Álmot láttam, és megrettene az én
lelkem, hogy meg nem elékezhetem az álomról.
4. És mondának a Káldeusok a Királynak siriai nyelven: Király, mind
örökké élj! mond meg az álmot a te szolgáidnak, és magyarázatját megjelentjük.
5. Felele a Király és monda a Káldeusoknak: Az a dolog fejemből
kiesett, de ha meg nem mondjátok nékem az álmot és annak magyarázatját:
konczról konczra hányattattok, és a ti házaitok pervátaszékké lésznek.;
6. Ha pedig az álmot és annak értelmét megmondjátok: ajándékokat, *
jutalmat és tisztességet nagyot vésztek én tőlem; ezokáért az álmot és annak
magyarázatját mondjátok meg nékem.
7. Felelének másodszor, és mondának: A Király mondja meg az álmot
az ő szolgáinak: és magyarázatját megmondjuk!
8. Felele a Király és monda: Bizonnyal tudom én, hogy csak időt
halasztotok, mivelhogy látjátok, hogy elmémből kiment a dolog;
9. De ha az álmot meg nem jelentitek nékem, egy szentenczia vagyon
felőletek; mivelhogy hamis és tétovázó beszéddel akartok engemet tartnai, míg
idő muljék. Ezokáért az álmot mondjátok meg nékem hadd tudjam, hogy
magyarázatját is megmondhatjátok nékem.
10. Felelének a Káldeusok a Király előtt, és mondának: Nincsen
ember e földön, ki a Király dolgát megjelenthesse; ezokáért senki, sem Király,
sem Fejedelem, sem Főtiszttartó nem kivánt valamelly bölcstől, égforgáshoz
tudótól, és Káldeustól illyen dogot;
11. Mert a dolog, mellyről a Király tudakozik, igen nehéz, és incs,
a ki azt megmondhassa a Király előtt; hanem az Istenek, kiknek lakások nincs az
emberekkel.
12. Ezokáért a Király haragjában és nagy búsulásában meghagyá, hogy
megöletnének a Babilóniai minden bölcsek.
13. És a parancsolat kiméne, és a bölcseket ölik vala; és keresik
vala Dánielt is és az ő társait, hogy megölettetnének.
14. Akkor Dániel tanácskozék a dolog felől Ariókkal, a Király
vitézinek Kapitányokkal, a ki kiment vala ölni a Babilóniai bölcseket.
15. És monda Aróknak a Király Tiszttartójának: Mi okért siet a
Király ezzel a parancsolattal? Akkor a dolgot megjelenté Ariók Dánielnek.
16. És Dáneil béméne, és kéré a Királyt, hogy adna időt néki és a
magyarázatokat megvinné a Királynak.
17. Akkor Dániel házához méne, és Anániásnak, Misáelnek, és
Azáriásnak az ő társainak e dolgot megjelenté.
18. És hogy a mennynek Istenének irgalmasságit * kérnék erről a
titkos dologról, hogy el ne vesznének Dániel és az ő társai, a Babilóniai több
bölcsekkel együtt.
19. Akkor Dánielnek éjjeli látásban az a titok megjelentték; és
ezokáért Dániel áldá a mennyei Istent.
20. Felele Dániel, és monda: Áldott legyen az Istennek neve örökkön
örökké; mert övé a bölcseség * és az erő.
21. És ő a ki megváltoztatja az időket, és az időknek részeit:
leveti a Királyokat és * szerez Királyokat: ád bölcseséget a bölcseknek, és
tudományt a tudósoknak.
22. Ő jelenti meg a mély * és elrejtett dolgokat, érti a mi a
setétségben vagyon; és világosság lakozik ő vele!
23. Tégedet vallak én atyáimnak Istene, és dícsérlek tégedet, hogy
bölcsességet és erőt adtál nékem, és mostan megjelentetted nékem, a mit kértünk
te tőled; mert a Király beszédét megjelentetted nékünk!
24. Annakokáért béméne Dániel Ariókhoz, a kit rendelt vala a
Király, hogy elvesztené a Babilóniai bölcseket: elméne azért, és így szóla
néki: A Babilóniai bölcseket ne veszesd el, vigy engemet a Király eleibe, és a
magyarázatot megjelentem a Királynak.
25. Akkor Ariók hamarsággal bévivé Dánielt a Király eleibe, és így
szóla néki: Találtam férjfiat a Júda nemzet foglyai között, ki a magyarázatot
megjelenti a Királynak.
26. Felele a Király és monda Dánielnek, kinek neve vala * Baltazár:
Vagyon é téhetséged néked, hogy megjelenthessed nékem az álmot, mellyet láttam,
és annak magyarázatját?
27. Felele Dániel a Király előtt, és monda: A titkot, mellyről a
Király tudakozik, a bölcsek, égforgás tudók, természettudók, jövendőlök meg *
nem jelenthetik a Királynak.
28. De vagyon Isten mennyben, ki a titkokat megjelenti, és tudtára
adja Nabukodonozor Királynak, mi lészen jövendőre az utolsó napokban. A te
álmod és a te fejed látása a te ágyadban ez:
29. Tenéked Király, a te gondolatid a te ágyadban elmédbe
felhatának, hogy érthetnéd mi lenne utánnad; és a ki megjelenti a titkokat,
megjelentette néked, a mi jövendő.
30. Nékem pedig nem a bölcseségért, melly én bennem volna minden
élő emberek felett, jelentetett meg ez a titok, hanem hogy a magyarázatot
tudtára adjam a Királynak, és a te szívednek gondolatit megértenéd.
31. Te, óh Király, látád, és ímé egy nagy állókép, nagy és jeles
tekintetü kép áll vala előtted, és az ő ábrázatja rettenetes vala.
32. Annak az állóképnek feje jeles aranyból vala, az ő mejje és az
ő karjai ezüstből; a hasa és az ő oldalai rézből.
33. Az ő szárai vasból, lábai részszerint vasból; és részszerint
cserépből.
34. Nézed vala ezt mind addig, míg egy kő lehasada kéz nélkül, és
eltöré az állóképet az ő vas és cserép lábairól, és apróra rontá őket.
35. Akkor együtt elromla a vas, cserép, réz, ezüst és arany, és
őnek mind a polyva a nyári szérűn, mellyet a szél felvészen és semmi helyét sem
találni; Az a kő pedig, melly leüté az állóképet, nagy heggyé lőn, és bétölté
az egész földet.
36. Ez az álom: és magyarázatját is megmondjuk a Király előtt.
37. Te, óh Király! Királyoknak Királya vagy, mert a mennyi Isten
országot, hatalmat, erőt és dicsőséget adott néked.
38. És valahol lakoznak emberek fijai, mezei oktalan állatok, és
égi madarak, adta azokat a te * kezebe, és Úrrá tett téged mind ezeken: Te vagy
az arany fő!
39. És utánnad támad más birodalom, kisebb a tiédnél; és harmadik
birodalom réz, melly a ez egsz földön uralkodik.
40. És a negyedik birodalom lészen erős mint a vas; mert miként
hogy a vas eltör és elront mindeneket és miként a rontó pőröly: azonképen e birodalom
is mindent és egyberont.
41. Hogy pedig láttad lábait és ujjait részszerint cserépből, és
részszerint vasból; a birodalom kétfelé oszol, és valami vas erősség lészen ő
benne, a mint láttad, hogy a vas elegy volt a földi cseréppel.
42. És hogy a lába ujjai részszerint vas, részszerint cserép;
lészen az a birodalom részszerint erős, és részszerint lészen romladnó.
43. Hogy pedig láttad a vasat elegyülve a földi cseréppel; jegyzi,
hogy öszveelegyülnek emberi * mag által, de egymással nem egyesülhetnek,
minthogy a vas nem egyesül a cseréppel.
44. Továbbá azoknak a Királyoknak idejekben támaszt a mennyei Isten
birodalmat, melly * örökké meg nem romol, és ez a birodalom más népnek nem
hagyatik, melly elrontja és eltöri mind ezeket a birodalmakat, és az állandó
lészen örökké.
45. A mint láttad, hogy a hegyről kéz nélkűl leszakadt kő elrontá a
vasat, rezet, cserepet, ezüstöt és aranyat: a nagy Isten jelentette meg a
Királynak azt, a mi ezután jövendőre lészen; és igaz az álom, és bizonyos annak
magyarázatja.
46. Akkor Nabukodonozor Király arczal leborula, és Dánielnek maga
meghajtásával tisztességet tőn, és hagyá, hogy áldozattal és jóillattal
áldozzanak néki.
47. Felele a Király Dánielnek, és monda: Bizonnyal a ti Istenetek,
ő az Isteneknek Istene, és a Királyoknak ura! és megjelentője a titkoknak; hogy
megjelenthetted ezt a titkot!
48. Akkor a Király Dánielt * felmagasztalá, és nagy és sok
ajándékokat ada néki, és Főtiszttartóvá tevé őtet az egész Babilónia
tartományán, és Tiszttartók Fejedelmévé a Babilóniai minden bölcseken.
49. És Dániel kéré a Királytól, és választá Tiszttartóúl *
Sidrákot, Misákot és Abednegót, a Babilóniai tartománynak gondviselésére:
Dániel pedig vala a Király portáján.