21. RÉSZ.
A jövő ellenség híre, szándéka, készülete.
És lőn az Úrnak beszéde én hozzám, mondván:
2. Embernek fija, vesd a te orczádat Jérusálemre, és csepegj a
szent helyekre, és prófétálj az Izráel földe ellen.
3. És mondjad az Izráel földének: ezt mondja az Úr; Ímé én reád
megyek, és kivonszom kardomat hüvelyéből és kivágom belőled az igazat, s a
hitetlent.
4. Mivelhogy pedig kivágom belőled az igazat és a hitetlent,
ezokáért kimegyen az én fegyverem az ő hüvelyéből minden testre délről északig;
5. És megérti minden test, hogy én Úr vontam ki az én fegyveremet
az ő hüvelyéből, és meg nem tér többé.
6. És te embernek fija, fohászkodjál fel, mindha derekadban
fájdalmat szenvednél, és keserűséggel tégy fohászkodást szemek láttára.
7. És lészen,mior mondják néked: Miért nyögsz te? ezt mondjad: A
hirért, mert jő immár és elolvad minden sziv, és minden kezek * elerőtlenednek,
és minden lélek szomoruságba esik, és minden térdek vizzel folynak: Ímé eljő,
és meglészen, azt mondja az Úr Isten!
8. És lőn az Úr beszéde én hozzám, mondván:
9. Embernek fija, prófétálj, és mondjad: Ezt mondja az Úr Isten;
mondjad: A fegyver, a fegyver megélesittetett, és meg is tisztittatott;
10. Hogy áldozatokat öljön, megélesittetett! hogy fényes legyen,
megtisztittatott? Avagy örüljünk é? holott az én fiam vesszeje ez, melly minden
fát megutál!
11. És adta azt megtisztitásra, hogy kézben fogják; megélesittetett
a pusztitásra, és megtisztittatott, hogy adja azt a megölőnek kezébe.
12. Kiálts, és ordíts embernek fija: mert ez az én népemen
lészen,és Izráelnek minden * Fejedelmin: ettől a fegyvertől való rettegések
lésznek az én népemen; ezokáért üsd meg a te czombodat;
13. Mivelhogy próba ez, mit használ az; avagy a szablya, melly
senkinek nem kedvez, nem volna é vessző? azt mondja az Úr Isten!
14. Te azért embernek fija prófétálj, és kezeidet üsd egybe: mert a
fegyver három izben tér meg, a megöletteknek fegyverek, a megöletett
Fejedelmeknek fegyverek, melly az ő titkos házokat is eljárja.
15. Mert hogy minden sziv * elolvadjon és sokak elhulljanak, minden
ő kapuikban vetettem reájok fegyver rettegését. Ah melly fényes,
előkészittetett az öldöklésre.
16. Eredj el, tartsd jobbra, vesd magadat balra, a hová tekinteted
vagyon rendelve.
17. És én is az én kezeimet * egybe csapom, és megnyugotom az én #
haragomat; én Úr szólottam!
18. És lőn az Úr beszéde én hozzám, mondván:
19. És te embernek fija, rendelj magadnak két útat, a mellyen
jöjjön a Babilóniai Király fegyvere: egy földről jöjjön ki mind a kettő, és
válaszd el egyiket: a két út fejénél, a városra való útat válaszd.
20. Egyik útat rendel, hogy jöjjön a fegyver Rabbátra, az Ammon
fijai városokra, és a másikat, hogy Júdára és Jérusálemnek keritett városára
jöjjön:
21. Mert a Babilóniai Király két felé ágazott úton áll meg, a
kettős útnak fején, hogy ott jövendőt láttasson; nyilainak vasokat
megfényesitette; megkérdezte a bálvány képeket; megnézte a májat.
22. Az ő jövendölése jobbkéz felé Jérusálemre szolgált, hogy
rendeljen Hadnagyokat, kik szájokat megnyissák az öldöklésre, hogy felemeljék
szavokat nagy kiáltással, hogy faltörő kosokat rendeljenek a kapuk ellen, hogy
töltéseket csináljanak, és sánczot épitsenek.
23. És lészen ez nékik, mintha ki hamisat jövendölne ő előttök,
mivelhogy esküvést tettek nékik, és a jövendőmondás eszekbe juttatja a
Káldeusoknak az álnokságot, melly miatt megvétetik.
24. Ezokáért ezt mondja az Úr Isten: Mivelhogy eszembe jutott a ti
gonoszságtok, és nyilvánvalókká lettek a ti vétkeitek, és mindenek láttára
vagynak a ti bűneitek minden ti cselekedeteitekben, mivelhogy eszembe
jutottatok, kézbe akadtok:
25. Te pedig Izráelnek hamis és hitetlen Fejedelme, kinek napja és
ideje eljött, hogy vége * legyen álnokságodnak.
26. Ezt mondja az Úr Isten: Elvészem a királyi süveget, és elvészem
a koronát fejedről, és nem lészen ez; az alázatost felemelem, és a kevélyt
megalázom.
27. Elforditom, elforditom, elforditom azt: ez is nem lészen többé
mind addig, mignem eljő az, a kié az itélet, és adom annak!
28. És te, embernek fija, prófétálj, és mondjad: Ezt mondja az Úr
Isten az Ammon * fijairól, és azoknak gyalázatjokról; mondjad azért: A fegyver,
a fegver kivonatott öldöklésre, megtisztittatott, hogy emésszen fényességével.
29. Azonközbe míg néked hivságot látnak, és néked hazugságot
jövendölnek, hogy adjanak téged a fegyverre; a megölött hitetleneknek nyakokkal
egybe, kiknek eljött napjok, az álnokság véginek idején.
30. Nemde visszaviszem é a fegyvert az ő hüvelyébe? a helyen,
mellyen teremtettél, a te lakföldeden ítéllek meg téged.
31. És kiontom reád az én haragomat, az én búsulásomnak tüzét
felfútatom reád, és adlak tégedet goromba férjfiaknak kezekbe, kik fő mesterek
lésznek a pusztitásra.
32. Tűz miatt emésztetel meg, a te véred lészen a földön;
emlékezetbe nem jösz: mert én Úr szólottam.