47. RÉSZ.
A Filiszteusok, Tírus és Sidon ellen jövendöl.
Ez a szó mellyet az Úr szóla Jerémiás Prófétának, a Filiszteusok *
ellen, minekelőtte megrontatná Faraó Gázát.
2. Ezt mondja az Úr: Ímé feljőnek északról a vizek, és lésznek
ollyanok, mint a kiáradott patak, és kiáradnak a földre és annak teljes
voltára, azaz, a városra és annak lakosaira, és kiáltanak az emberek, és a
földnek minden lakosa ordít:
3. Az erős lovak * lábainak zörgése miatt, az ő szekereinek zörgée
miatt, az ő kerekeinek zúgása miatt: nem tekintettek az atyák a fiakra, az ő
nagy rettenések miatt:
4. A következendő napért, mellyen elpusztít minden Filiszteusokat,
kivágja Tirust, és Sidont és minden megmaradott segítséget: mert az Úr elrontja
a Filiszteusokokat, a Káftor * szigetének maradékit.
5. Eljött a * kopaszság Gázára, Askalon elpusztíttatott, és az ő
völgyöknek maradékai: Valyon meddig szaggatod magadat?
6. Az Úrnak szablyája, meddig nem nyugszol meg? rejtsd el magadat a
te hüvelyedbe, nyugodjál meg, és hallgass!
7. Miképen nyughatik meg? holott az Úr parancsolt néki, hogy
Askalonra, és a tenger partjára menjen: mert oda rendelte őtet.