47. RÉSZ.

A Filiszteusok, Tírus és Sidon ellen jövendöl.

Ez a szó mellyet az Úr szóla Jerémiás Prófétának, a Filiszteusok * ellen, minekelőtte megrontatná Faraó Gázát.

2. Ezt mondja az Úr: Ímé feljőnek északról a vizek, és lésznek ollyanok, mint a kiáradott patak, és kiáradnak a földre és annak teljes voltára, azaz, a városra és annak lakosaira, és kiáltanak az emberek, és a földnek minden lakosa ordít:

3. Az erős lovak * lábainak zörgése miatt, az ő szekereinek zörgée miatt, az ő kerekeinek zúgása miatt: nem tekintettek az atyák a fiakra, az ő nagy rettenések miatt:

4. A következendő napért, mellyen elpusztít minden Filiszteusokat, kivágja Tirust, és Sidont és minden megmaradott segítséget: mert az Úr elrontja a Filiszteusokokat, a Káftor * szigetének maradékit.

5. Eljött a * kopaszság Gázára, Askalon elpusztíttatott, és az ő völgyöknek maradékai: Valyon meddig szaggatod magadat?

6. Az Úrnak szablyája, meddig nem nyugszol meg? rejtsd el magadat a te hüvelyedbe, nyugodjál meg, és hallgass!

7. Miképen nyughatik meg? holott az Úr parancsolt néki, hogy Askalonra, és a tenger partjára menjen: mert oda rendelte őtet.