44. RÉSZ.
A Zsidók ellene mondanak Jerémiásnak, de ő megmarad az ő
jövendölésében.
Ez a szó, melly lőn Jerémiáshoz, minden Zsidók felől, kik laknak
vala Égyiptom földében, kik laknak vala Migdolban és Táfnesben, és * Nófban, és
Pátrós földében, mondván:
2. Ezt mondja a Seregeknek Ura az Izráelnek Istene: Ti láttátok a
nyomoruságot, valamellyet hoztam volt Jérusálemre és Júdának minden városira,
és ímé azok most elpusztultak, és * senki nem lakozik benne.
3. Az ő gonoszságokért, mellyet cselekedtek, hogy engem
felingerlenének; mikor elmentek, hogy áldozatot tennének, és szolgálnának az
idegen isteneknek, kiket ők nem esmértek vala, sem ti, sem a ti atyáitok.
4. És elküldöttem ti hozzátok minden én szolgáimat a Prófétákat,
reggel felkelvén, és elküldvén, mondván: Kérlek, ne cselekedjétek ez utálatos
dolgot, mellyet utálok.
5. De nem engedtek, sem az ő fülöket hozzám nem hajtották; hogy
kitérnének az ő gonoszságokból, és az idegen isteneknek ne áldoznának.
6. Azért kiöntetett az én haragom, és az én bosszuállásom, és
felgerjedett Júdának városiban, és Jérusálemnek utczáin, és elhagyatván pusztán
vagynak min e napig.
7. Most azért ezt mondja az Úr a Seregeknek Istene, az Izráelnek
Istene: Mire cselekeszitek e nagy gonoszságokat a ti lelketek ellen, hogy
kifogyasszátok közzűletek a férjfiat és az asszonyt, a gyermeket és a csecsemőt
Júda közzűl, hogy magatoknak csak maradékot is ne hagyjatok?
8. Hogy megharagítsatok engem a ti kezeiteknek cselekedetivel,
áldozván az idegen isteneknek Égyiptom földében, mellyre ti jöttetek, hogy ott
lakozzatok, hogy veszedelmet szerezzetek magatoknak, és hogy átokban és
gyalázatban legyetek e földnek minden nemzetséginél.
9. Valyon elfelejtkeztetek és a ti atyáitoknak gonoszságiról, és a
Júda Királyinak gonoszságiról, és az ő feleségeiknek gonoszságiról, és az ő
feleségeiknek gonoszságiról, és a ti gonoszságitokról, és a ti feleségeiteknek
gonoszságiról, mellyeket cselekedtek Júdának * földén, és Jérusálemnek utczáin?
10. Nem alázták meg magokat mind e mai napig is, és nem féltek, sem
az én törvényemben nem jártak: sem az én parancsolatimban, mellyeket adtam
előtökbe és a ti atyáitoknak eleikbe.
11. Azért ezt mondja a Seregeknek Ura, az Izráelnek Istene: Ímé én
vetem az én orczámat * ti reátok gonoszra, és hogy az egész Júdát elveszessem.
12. És felveszem Júdának maradékát, kik forditották orczájokat,
hogy bémennének Égyiptom földébe, hogy ott lakoznának, ésmegemésztetnek
mindnyájan Égyiptom földében, elesnek * fegyver miatt, megemésztetnek éhség
miatt kicsinytől fogva nagyig: fegyver és éhség miatt halnak meg, és lésznek #
átok, csuda, szidalom és gyalázat!
13. És meglátogatom azokat, kik lakoznak Égyiptom földében,miképen
meglátogattam a Jérusálembelieket fegyverrel, éhséggelés döghalállal.
14. És senki nem szalad el, és nem szabadul meg a Júdának maradékai
között, a kik jöttek ide bujdosni, tudniillik Égyiptom földébe, és hogy
megtérnének Júdának földébe, mellyre ők felemelik az ő lelkeket, hogy
visszatérjenek, és ott lakozzanak: mert vissza nem mennek, hanem csak a kik elszaladnak.
15. És felelének Jerémiásnak minden férjfiak, kik tudják vala, hogy
az ő feleségeik az idegen isteneknek áldoznának, és minden asszonyok, kik fenn
állnak vala, a nagy gyülekezet, és az egész község, kik lakoznak vala Égyiptom
földében, Pátrósban, mondván:
16. A szót, mellyel szóltál nékünk az Úr nevében, nem akarjuk tőled
hallani;
17. Hanem kétség nélkűl azt cselekesszük, valami kiszármazott a mi
szánkból, hogy * áldozatot tégyünk az égen való állatoknak, és nékik
italiáldozatokkal áldozzunk, miképen cselekedtünk mi, és a mi atyáink, a mi
Királyink, és a mi Fejedelmeink, Júdának # városiban és Jérusálemnek utczáin,
és bétöltünk kenyérrel, ## és gyönyörűségben voltunk, és semmi gonoszt nem
láttunk.
18. A mi időtől fogva pedig az égen való állatoknak nem kezdénk
áldozatot tenni, és nékik italiáldozatokkal áldozni: minden nélkűl
szűkölködünk, fegyver és éhség miatt megemésztetünk.
19. Mikor pedig mi az égen való állatoknak áldozatot tettünk, és
nékik italiáldozatokkal áldoztunk, valyon a * mi férjeink hire nélkűl
csináltunk é nékik bélesekeet, hogy azokat tisztelnénk, és nékik
italiáldozatokat tennénk.
20. Szóla azért Jerémiás az egész községnek, a férfiaknak és
asszonyoknak, és az egész községnek, kik e szót felelték vala néki, mondván:
21. Avagy a jóillatról, mellyet tettetek Júdának városiban és
Jérusálemnek utcázin, ti és a ti atyáitok, a ti Királyitok, és a ti
Fejedelmitek, és a föld népe, arról emlékezett é meg az Úr, és az jutott é néki
eszébe?
22. Nem szenvedheti tovább az Úr a ti gonosz cselekedeteiteket, az
utálatosságokért, mellyeket cselekedtetetk, és elpusztult a ti földetek, és
lett csuda, és átok, annyira, hogy senki nem legyen, ki lakja mind e napig;
23. Azért mert illatozást tettetek, és vétkeztetek az Úr ellen, és
nem engedtetek az Úr szavának, és az ő törvényében, és az ő parancsolatiban, és
az ő tanúbizonyságiban nem jártatok: azért következett ti reátok e nyavalya,
miképen ma megtetszik!
24. Monda annakfelette Jerémiás az egész községnek: és minden
asszonyoknak: Halljátok meg az Úrnak szavát Júdának minden nemzetsége, kik
vagytok Égyiptom földében.
25. Ezt mondja a Seregeknek Ura, az Izráelnek Istene, mondván: Ti,
és a ti feleségitek szóltatok a ti szájatokkal, és bétöltöttétek a ti
kezitekkel, mondván: Kétség nélkűl megcselekesszük a mi fogadásinkat, mellyeket
fogadtunk, hogy az égen való állatoknak áldozatokat tegyünk, és nékik
italiáldozatokkal áldozzunk: Megerősitvén * megerősitettétek a ti fogadásitokat
és megcselekedvén megcselekedtétek a ti fogadásitokat!
26. Azért halljátok meg az Úr szavát Júdának minden nemzetsége, kik
lakoztok Égyiptom földében: Ímé az én nagy nevemre megesküdtem, azt mondja az
Úr: ha többé neveztetik az én nevem csak egy Zsidó férjfiúnak is szája által,
(modván: Él az Isten!) Égyiptomnak minden földében.
27. Ímé én vigyázok reájok gonosz végre, és nem jóra; és
megemésztetnk Júdának minden férjfiai, kik vagynak Égyiptom földében, fegyver
miatt és éhség miatt, mignem mind elfogynak:
28. És a kik a fegyvertől megszabadulnak, Égyiptom földéből visszatérnek
Júdának földébe, szám szerint kevesen és Júdának minden maradékai megtudják, a
kik bémentek Égyiptom földébe, hogy ott laknának; mellyik szó teljesedik * bé,
az enyim és vagy az övék?
29. És ez lészen néktek a jel, azt mondja az Úr: mert én
meglátogatlak titeket e helyen, hogy megtudjátok hogy megállván megállanak az
én beszédim, a reátok következendő veszedelem felől.
30. Ezt mondja az Úr: Ímé én adom Faraó Ofrát, Égyiptomnak Királyát
az ő ellenséginek kezekbe, és az ő lelkének keresőinek kezekbe: miképen adtam
Sédékiást a Júda Királyát Nabukodonozornak a Babilóniai Királynak, az ő
ellenségének, és az ő lelkének keresőjének kezébe.