34. RÉSZ.

Sédékiás ellen, és szolgáikat elbocsátó Zsidóknak hamisságok ellen jövendől.

Ez a beszéd, mellyet szólott az Úr Jerémiásnak (mikor * Nabukodonozor a Babilóniai Király és minden ő serege, és a föld minden országai, mellyek az ő hatalmas kezei alatt vlának, és minden népek vívnák Jérusálemet, és minden ő városit,) mondván:

2. Ezt mondja az Úr, az Izráelnek Istene: Menj el, és mond meg Sédékiásnak a Júda Királyának, azt mondom, hogy mond meg néki: Ezt mondja az Úr: Ímé én adom e várost a Babilóniai Királynak kezébe, és azt felgyujtja tűzzel;

3. És te az ő kezéből el nem szaladsz, hanem minden bizonnyal * megfognak és kezébe adnak, és a te szemeid meglátják a Babilóniai Királnyak szemeit, és az ő szája te száddal szól, és Babilóniába bémegy;

4. Mindazáltal halld meg az Úrnak szavát Sédékiá, Júdának Királya, ezt mondja az Úr te felőled: Fegyver miatt meg nem halsz;

5. Békességben halsz meg, és a te atyáidnak az elébbi Királyoknak temetőhelyeknek megfüstölése * szerint, kik te előtted voltak füstölik meg jóillattal a te temetőhelyedet, és igy siratnak tégedet: Jaj, Uram! Mert én szóltam e szót, azt mondja az Úr!

6. És megmondá Jerémiás Próféta Sédékiásnak a Júda Királyának mind e szókat Jérusálemben.

7. A Babilóniai Királynak pedig serege vívja vala Jérusálemet, és Júdának minden városit, mellyek megmaradtak vala, tudniillik * Lákist és # Ezekát: mert a Júda városai közzűl csak ezek maradtak vala hátra a megvételtől, mellyek erős városok valának.

8. Ez a beszéd, mellyet szóla az Úr Jerémiásnak, minekutánna Sédékiás Király frigyet vete az egész Jérusálembeli néppel, és szabadságot * kiáltata köztök:

9. Hogy kiki szabadon bocsátaná szolgáját, és kiki szolgálóleányát, Zsidó férjfiat és Zsidó leányt, hogy senki ne szolgáltatna velek, tudniillik Zsidó attyafiával.

10. És meghallák mindnyájan a Fejedelmek, és az egész község, kik e szövetséget szerzették vala, hogy kiki mind elbocsátaná az ő szolgáját, és kiki szolgálóleányát szabadon, hogy senki azokkal ne szolgáltatna többé, azt mondom, hogy meghallák és elbocsáták.

11. Annakutánna pedig tanácsokat elváltozaták, és visszahozák a szolgákat és szolgálóleányokat, kiket szabadságban elbocsátottak vala, és őket szolgákká és szolgálóleányokká tevék.

12. És lőn az Úrnak szava Jerémiáshoz az Úrtól, mondván:

13. Ezt mondja az Izráelnek Ura Istene: Én vetettem figyet a ti atyáitokkal, az napon, mellyen kihoztam őket Égyiptom földéből, a szolgálatnak házából mondván:

14. Mikor a hét esztendők * bételjesednek, kiki mind elbocsássa az ő Zsidó attyafiát, ki néked adatott vala minekutánna hat esztendeig szolgált téged, szabadon bocsássad el tőled őtet: De nem hallgatának a ti atyáitok engemet, és az ő fülöket le nem függeszték.

15. És ti ma megtértetek vala, és igazat cselekedtetek vala én eltőtem, hogy kiki mind az ő attyafiának szabadságot kiáltata, és én előttem frigyet vetettek vala a házban, melly az én nevemről neveztetett.

16. De hatratértetek, és megrútítottátok az én nevemet, és kiki mind az ő szolgálóleányát, kiket az ő akaratjok szerint szabadosokká tettetek vala, és igába vetettétek őket, hogy néktek szolgáitok és szolgálóleányitok lennének.

17. Azért ezt mondja az Úr: Ti nem engedtetek nékem, hogy kiki mind az ő attyafiának szabadságot kiáltana, és kiki az ő felebarátjának: Ímé én hirdetek néktek szabadságot, azt mondja az Úr, a fegyverre, a döghalálra, és az éhségre és adlak titeket e föld minden * országinak felindulásra.

18. És adom a férjfiakat, kik megszegték az én frigyemet, azaz a kik nem erősítették az én frigyemnek ígéit, mellyet vetettek vala én előttem tulokkal, mellyet ketté vágának, és általmenének annak részei között,

19. Júdának Fejedelmit és jerunek Fejedelmit; Hopmesterit és a Papokat, és a földnek minden népét, kik általmentek a tuloknak részei között.

20. Azt mondom, hogy adom őket az ő ellenségeiknek kezekbe, és az ő lelkeknek keresőinek kezekbe: és az ő holttestek az égi * madaraknak és a föld vadainak étkek lészen.

21. Sédékiást is a Júda Királyát, és az ő Fejedelmit adom * az ő ellenségeinek kezekbe, és az ő lekek keserőinek kezekbe, és a Babilóniai Király seregének kezébe; Jóllehet elmentek # ti tőletek;

22. Ímé én parancsolok, azt mondja az Úr, és visszahozom őket e városra, és vívják azt, és megveszik, és * tűzzel felgyujtják, és elpusztítom a Júdának városit, úgyannyira, hogy senki bennek nem lakik!