33. RÉSZ.

Szabadulás a rabságból.

És másodszor szóla az Úr Jerémiásnak mikor ő még fogva vala * a tömlöcz pitvarában, mondván:

2. Ezt mondja az Úr, a ki csinálta Jérusálemet, az Úr a ki formálta azt, hogy megerősítené azt, Úr az ő neve:

3. Kiálts én hozzám, és megfelelek néked, és nagy dolgokat mondok néked, és elrejtetteket, mellyeket nem tudsz;

4. Mert ezt mondja az Úr, az Izráelnek Istene e városnak házai felől, és a Júda Királyinak házaik felől; mellyek elrontattak kosokkal és fegyverrel.

5. Mivelhogy az ő lakosai elmentek, hogy vívnának a Káldeusokkal, és hogy bétöltenék a házakat az embereknek holttestekkel, kiket az én haragomban és bosszúállásomban megöltem, és mivelhogy elrejtettem az én orczámat e várostól az ő sok gonoszságokért:

6. Ímé én gondot viselek Jérusálemnek egéssségére és orvosságára, és * meggyógyítom őket, és megmutatom nékik az állandó békességnek sokságát.

7. És meghozom Júdát ész it a rabságból, és felépítem őket mind annakelőtte.

8. És megtisztítom * őket minden ő álnokságokból, mellyekkel vétkeztek én ellenem, és megkegyelmezek # minden ő álnokságaiknak, mellyekkel vétkeztek én ellenem, és mellyekkel gonoszúl cselekedtek ellenem.

9. És lészen nékem híremre, nevemre, örömemre, * tisztességemre és dícséretemre e földnek minden nemzetséginél, kik hallják minden én jótétemnéyimet, mellyeket én ő velek cselekeszem: és félnek, és megrettennek minden jótéteményért és minden békeségért, mellyet ő velek cselekeszem!

10. Ezt mondja az Úr: Még jövendőbem hallatik e helyen (melly felől ti ezt mondjátok: Elhagyatott embertől és baromtól,) a Júdának városiban, és Jérusálemnek útczáiban, mellyek elpusztíttattak, és ember nélkűl, és lakó nélkűl, és oktalan állat nélkűl vagynak.

11. Hallatik mondom örömnek szava, és vígaságnak * szava, vőlegénynek szava, és menyasszonynak szava és azooknak szavok, kik ezt mondják: Dícsérjétek a Seregeknek Urát: mert jó az Úr; mert örökkévaló az ő kegyelme: Azoknak szavok, kik áldozatot hoznak az Úr házába: mert meghozom e föld népét a rabságból, mint annakelőtte, azt mondja az Úr!

12. Ezt mondja a Seregeknek Ura: még e puszta helyen, melly emberektől s oktalan állatoktól megfosztatott, és minden ő városiban pásztoroknak hajlékok lészen, kik az ő juhokat letelepítik:

13. A hegyen való városokban, a mezőn való városokban, és a dél felől való városokban, és a Benjámin földében, és Jérusálem kerületiben, és Júda városiban, még a juhok általmennek a számlálónak keze által, * azt mondja az Úr!

14. Ímé eljőnek a napok, azt mondja az Úr, és megerősítem az én jó beszédemet, mellyet szóltam az Izráel házának és a Júda házának.

15. Az napokban és az időkben meggyümölcsöztetem Dávidnak az * igazságnak Magvát, és ítéletet tészen, és igazságot e földön.

16. Az napokban megszabadúl a Júda és Jérusálem bátorságban lakozik, és ez az ő neve, mellyel hívattatik ő: Az Úr mi igazságunk!

17. Mert ezt mondja az Úr: nem vágattatik ki Dávidnak a férjfiú, ki üljön az Izráel házának székiben:

18. És a Lévita Papoknak is ki nem vágattatik a férjfiú én előlem, a ki égőáldozatot áldozzon, és eledeli áldozatot égessen, és egyéb áldozatot tégyen mindenkor.

19. És szóla az Úr Jerémiásnak, mondván:

20. Ezt modja az Úr: Ha felbonthatjátok az én szövetségemet, melly vagyon a nappal, és az én szövetségemet, melly vagyon az éjszakával; úgy h ogy se nap, se éjszaka ne legyen az ő idejében;

21. Az én szolgálmmal Dáviddal való frigyem is * felbomol, úgyhogy ne legyen néki fija, ki uralkodjék az ő székiben, és a Lévita Papokkal az én szolgáimmal.

22. Mint az égnek serege meg nem számláltathatik, és a tengernek * fövenye meg nem mérettethetik: úgy az én szolgámnak, Dávidnak magvát és a Lévitákat, kik nékem szolgálnak megsokasítom.

23. És szóla az Úr Jerémiásnak, mondván:

24. Nem hallottad é mit szóla e nép? mondván: A két nemzetséget, mellyet az Úr választott vala, elveté, és az én népemet megutálta, úgyhogy töbé az ő ítéletek szerint ne legyen nemzetség.

25. Ezt mondja az Úr: Ha szövetségem nem lészen a nappal, és az éjszakával és ha az égnek és a földnek törvényeket el nem rendeltem:

26. Jákóbnak is, és az én szolgámnak Dávidnak magvát elvetem, úgyhogy az ő magvából senkit fel ne vegyek, ki uralkodjék Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak magván: mert visszahozom őket a rabságból, és megkegyelmezek nékik.