25. RÉSZ.

Jövendölés a 70 esztendeig való fogságról.

Ez a beszéd, melly lőn Jerémiáshoz az egész Júda népe felől, Joákimnak * negyedik esztendejében, ki Jósiásnak a Júda Királyának fija vala, (melly első eszentedeje Nabukodonozornak a Babilóniai Királynak.)

2. Melly beszédet szóla Jerémiás Próféta az egész Júda népének, és Jérusálemnek minden lakosainak, mondván:

3. Jósiásnak * tizenharmadik esztendejétől fogva, ki Amonnak a Júda Királyának fija vala, e napig (ez huszonharmadik esztendeje) szóla az Úr nékem, és megmondtam néktek, reggek felkelvén szóltam; de ti meg nem hallgattátok.

4. És elküldte az Úr ti hozzátok minden ő szolgáit a Prófétákat, reggel felkelvén, és küldvén; de meg nem hallottátok * és fületeket le nem függesztettétek a meghallásra.

5. Kik ezt mondanák: * Térjetek meeg már mindnyájan a ti gonosz útaitokról, és a ti gonosz cselekedeteitekből, és lakozzatok a földön, mellyet az Úr adott néktek, és a ti atyáitoknak mind örökkön örökké;

6. És ne járjatok idegen istenek után, hogy néki szolgálnátok, és térdet fejet hajtanátok nékik: ne gerjesszetek fel engem a ti kezeitek munkájával, és gonoszt veletek nem cselekeszem;

7. De nem engedtetek * nékem, azt mondja az Úr, hanem fel akartatok engem gerjesztenia ti kezeitek munkájával, a ti veszedelmetekre.

8. Azért ezt mondja a Seregeknek Ura: Mivelhogy nem engedtetek az én beszédimnek:

9. Ímé én elküldöm, és felvészem az északnak minden nemzetségit, azt mondja az Úr, és Nabukodonozort * a Babilóniai Királyt, az én szolgámat, és béhozom őket e földre, és ennek lakóira, és mind e körűl való nemzetségekre, és elvesztem őket, és csudává tészem őket, # és süvöltéssé és örökkévaló pusztasággá.

10. És elvészem tőlök az * örömnek szavát, és a vígasságnak szavát, a vőlegyénnek szavát, és a menyasszonynak szavát, a malmoknak zörgését, és a szövétneknek világosságát.

11. És ez egész föld elpusztúl, csudává lészen, és e nemzetségek szolgálnak a Babilóniai Királynak * hetven esztendeig.

12. És lészen, mikor bételjesednek a hetven esztendők, meglátogatom a Babilóniai * Királyon és az ő népén, azt mondja az Úr, az ő álnokságokat, és a Káldeai földön, és örökkévaló pusztaságra vetem őtet.

13. És betöltöm minden én beszédimet azon a földön, mellyeket szóltam * felőle, valami meg vagyon íratva e könyvben, mellyet prófétált Jerémiás minden nemzetségek felől;

14. Mert ő rajtok is uralkodnak sok pogánynemzetségek, és nagy Királyok, és megfizetek nékik az ő * cselekedetek szerint, és az ő kezeinek munkája szerint.

15. Mert ezt mondotta az Izráelnek Ura Istene nékem: Ved el az én kezemből e harag borának poharát, és köszönd azt minden nemzetségekre, kikhez én téged küldlek.

16. Hogy igyanak, részeegüljenek meg, és * bolodoskodjanak a fegyver miatt, mellyet én közikbe bocsátok.

17. És az Úr kezéből elvevém a pohárt, és köszöném minden nemzetségekre, kikhez külde engem az Úr.

18. Jérusálemre, és a Júda városira, és az ő Királyira, és az ő Fejedelmire, hogy elpusztítanám őket, hogy tenném csudává, süvöltéssé, és átokra méltókká, a mint e mai napon vagyon:

19. Faraóra * Égyiptomnek Királyára, az ő szolgáira és Fejedelmeire, és minden ő népére:

20. És minden elegyedett népre, és az Uz földének minden Királyira, és a Filiszteusok * földének minden Királyira és Askalonra, Gázára, Akkaronra és Azótusnak maradékira:

21. Idumeára, * Moábra és az Ammon fijaira;

22. És Tírusnak * minden Királyira, és Sídonnak minden Királyira, és a szigeteknek minden Királyira, kik túl vagynak a tengeren;

23. Dedánra * és Témára, és Búzra, és mind azokra, kik e világnak utolsó határiban lakoznak;

24. És Arábiának minden Királyira, és Arábiának elegy népének minden Királyira, kik lakoznak a pusztában;

25. És Zimrinek minden Királyira, és Elámnak minden Királyira, és a Médusoknak minden Királyaikra;

26. Északnak minden Királyira, mind a közel valókra, mind a távolvalókra, egyikről a másikra, és a földnek minden országira, mellyek e földnek színén vagynak, és Sésáknak Királya iszik ezek után.

27. Azért mond ezt nékik: Ezt mondja a Seregeknek Ura, Istene: Igyatok, és részegüljetek meg, okádjatok, és hulljatok el, * és fel ne keljetek a fegyver előtt, mellyet én ti közitekbe küldök.

28. És lészen, ha a te kezekből nem akarják a pohárt elvenni, hogy igyanak belőle, ezt mond nékik: Így szól a Seregeknek Ura: Kétség nélkűl meg * kell innotok;

29. Mert ímé a városra, melly az én nevemről neveztetett, elkezdem * elhozni a háborúságot, ti pedig megmenekedvén megmenekedtek é? Nem menekedtek: mert én fegyvert hozok e földnek minden lakóira, azt mondja a Seregeknek Ura.

30. Te pedig nékik prófétáld meg mind e szókat, és mond ezt nékik: Az Úr a magasságból szól, és az ő szent lakhelyéből kiált, * nagy kiáltással kiált az ő házára, minémű a bornyomóknak kiáltások, olyan szóval kiált e földnek minden lakosai ellen.

31. Meghallatik a kiáltás e földnek végére; mert törvénye vagyon az * Úrnak a Pogányokkal, ő minden testnek ítélő Bírája, a hitetleneket veti a # fegyverre, azt mondja az Úr !

32. Így szól a Seregeknek Ura: Ímé a nyomorúság eljő egyik nemzetségről másik nemzetségre, és nagy szélvész támad a földnek határiból.

33. És levágatnak az Úrtól az napon a földnek egyik végétől fogva a földnek másik végéig: nem * sírattatnak, és egybe nem hordatnak, és el nem temettetnek; ollyanok lésznek a földnek színén, mint a ganéj.

34. Jajgassatok * pásztorok, és kiáltsatok, és heverjetek a porban községnek nagyjai; mert bétöltenek a ti megöletésteknek napjai, és elszélledésteknek napjai, és elhullotok, noha drága edények vagytok!

35. És nem tudnak hová futni a pásztorok, és a községnek nagyjai nem tudnak hová szaladni.

36. A pásztorok kiáltásának szava hallatik, és a község nagyjainak jagatások: mert elpusztította az Úr az ő legeltető helyeket.

37. Elpusztíttatnak a békességes legeltető helyek, az Úrnak haragja miatt.

38. Ki gerjedez haraggal, mint a gyermekded oroszlán, melly elhagyja az ő barlangját, mert elpusztíttatott az ő földök a nyomorgatónak keze miatt, és az ő búsulásának haragja miatt.