22. RÉSZ.

Intetnek a jerusálemi Fejedelmek. Jövendölés Sallum, Jóákim m és Jékóniáés ellen.

Ezt mondja az Úr: Menj alá a Júda Királyának házába, és ott mond meg e szót.

2. És mond ezt: Halld meg az Úrnak szavát, Júdának Királya, ki ülsz a Dávid királyiszékében, te és a te szolgád, és a te néped, kik béjártok e kapukon.

3. Ezt mondja az Úr: Tegyetek * ítéletet és igazságot, és mentsétek meg a nyomorultat a nyomorgatónak kezéből, a jövevényt, árvát, és özvegyet ne nyomorgassátok, és rajta erőszakot ne tegyetek, és az ártatlan vért e helyen ki ne ontsátok:

4. Mert ha cselekedvén cselekszitek e dolgot; bémennek e háznak * kapuin a Dávid magvából való Királyok, kik ülnek az ő székiben, szekereken és lovakon ülvén, mind ő, mind az ő szolgái, mind az ő népe;

5. Ha nem fogadjátok e szókat, én magamra * megesküdtem, azt mondja az Úr, hogy e ház elpusztul.

6. Mert ezt mondja az Úr a Júda Királyának háza felő: Ollyan voltál te én előttem mint Gileád, és voltál a Libánusnak feje; ha el nem pusztitlak mint a városokat, mellyekben nem lakoznak.

7. És felkészitem ellened a rablókat, mindetn az ő fegyverével egyetemben, és kivágják a te válogatott czédrusidat és a szénre teszik:

8. És áltamennek e városon sok népek, és ezt mondják egymásnak: Miért mivelte az Úr * ezt e nagy várossal?

9. És ezt mondják: Mert elhagyták az ő Uroknak Isteneknek frigyét, és térdet fejet hajtottak az idegen isteneknek, és nékik szolgáltak.

10. Ne sirassátok a halottat, és ne bánkódjatok rajta, hanem sirván sirassátok azt, ki a rabságra vitetik: mert többé vissza nem jő, és az ő születésének földét nem látja;

11. Mert ezt mondja az Úr Sallum felől, Jósiásnak a Júda Királyának fija felől, ki uralkodik Jósiásnak az ő attyának * helyette: Mikor kimegyen e helyből vissza nem tér többé ide.

12. Hanem a helyen, hová a rabságra elvitetik, ott hal meg, és e földet többé nem látja.

13. Jaj annak, a ki házat épit * hamisan magának, és felházakat álnokul: az ő felebarátjával ingyen szolgáltat, és munkájának bérit néki meg nem adja.

14. A ki ezt mondja: Nagy házat épitek magamnak és széles vacsoráló helyet, és ablakokat csinál rajta, és czédrusfából csinált deszkákkal bélli meg, és megfesti czinóbriummal!

15. Uralkodol é azért, hogy czédrussal kerited meg magadat? a te atyád nem ett é és ivott é? mikor igazságot és itéletet cselekednék, akkor jól volt néki dolga.

16. Igaz törvényt tett a szegénynek és a szükölködőnek, és akkor jó volt dolga. Nem ez é az én igaz esméretem? azt mondja az Úr!

17. De a te szemeid, és szived csak a te fösvénységedre * vagynak, és az ártatlan vérnek kiontására és a ragadományra, s nyomorgatásra, hogy ezeket cselekedjed.

18. Azért ezt mondja az Úr * Joákim felől, Jósiásnak a Júda Királyának fija felől: Nem siratják őtet, mondván: Jaj atyámfia! vagy: Jaj húgom! nem siratják őtet, mondván: Jaj Uram! Jaj az ő dicsőségének!

19. Szamárnak temetségével temettetik el, * kivonatik, és elvettetik Jérusálem kapuin kivül!

20. Menj fel a Libánus hegyére, és kiálts, és a Básán hegyében emeld fel szódat, és kiálts mindenfelé; mert elromlottak minden te szeretőid!

21. Szóltam néked, még mikor békességben volnál; de ezt mondottad: nem hallgatlak. * Ifjuságodtól fogva ez a te útad, hogy az én szómat nem hallgattad!

22. Minden te pásztoridat megemészti a szél, és a te szeretőid a rabságra mennek: akkor szégyent vallasz, és megpirulsz minden te gonoszságodért.

23. Te, ki lakozol a Libánusban, fészket vertél a czédrusfákon, micsoda lészen a te vigasságod, mikor eljőnek a te fájdalmid, mint a gyermekszülőnek fájdalmai?

24. Élek én, azt mondja az Úr, hogy * ha Kóniás, Joákimnak a Júda Királyának fija ollyan volna is, mint az én jobbkezemben való # gyűrű: mindazáltal onnan én téged kivonnálak.

25. És adlak téged a te lelked keresőinek kezekbe, és azoknak kezekbe, kiknek tekintetektől félsz és Nabukodonozornak a Babilóniai Királynak kezébe, és a Káldeusoknak kezekbe.

26. És elvitetlek téged és a te anyádat, a ki szült téged, idegen földre, mellyben nem születtetek, és ott meghaltok;

27. És a földre vissza nem jőnek, mellyre az ő lelkek visszajőni kivánkoznék!

28. Avagy utálatos és elromlott * edény é az a férjfiú, ez a Kóniás? avagy olly edény é, mellyben semmi gyönyörüség nincsen? miért vettettek el, ő és az ő magva; és a földre hányattak, mellyet ők nem tudtak?

29. Föld, * föld, föld, halld meg az Úrnak szavát!

30. Ezt mondja az Úr: Írjátok fel, hogy ez a férjfiú árva lészen, a férjfiúnak semmi jó előmenetele nem lészen az ő idejében; mert senkinek, ki az ő magvából a Dávid székiben ül * jó állapotja nem lészen és többé Júdában nem uralkodik!