7. RÉSZ.
A bálványozó s szófogadatlan nép hijába bizakodik a külső
isteniszolgálatban.
Ez a beszéd, mellyet szól Jerémiásnak az Úr, mondván:
2. Állj az Úr házának ajtajában, és kiáltsad ott e beszédet, és
mondjad: Halljátok az Úrnak szavát mindnyájan ti Zsidók, kik bémentek az
ajtókon, hogy imádjátok az Urat.
3. Így szól a Seregeknek Ura, az Izráelnek Istene: Jobbítsátok meg
a ti útaitokat és cselekedeteiteket, * veletek lakozom ez helyen.
4. Ne bízzatok hazugságban, mondván: Az Úrnak * templomba, az Úrnak
temploma ez!
5. Hanem inkább valóban jobbítsátok meg a ti útaitokat, és
cselekedeteiteket, és igaz ítéletet tégyetek az ember között és az ő
felebarátja között:
6. A jövevényt, árvát és özveget meg ne nyomorgassátok, * és az
ártatlan vért ki ne ontsátok e helyen, és idegen istenek után ne járjatok a ti
mgatok veszedemére.
7. És azt mivelem, hogy békességgel lakozzatok e helyen, a földön,
mellyet adtam a ti atyáitoknak mind örökkön örökké.
8. Ímé ti hisztek a hazug beszédeknek, mellyeknek semmi haszna
nincsen.
9. Valyon mikor loptok is, vagy öltök, és paráználkodtok, és
hamissan esküsztök, és áldoztok a Baálnak; és idegen istenek után jártok, kiket
nem esmértek;
10. Akkor is eljöttök é, és állotok én előttem e házban, melly
neveztetik az én nevemről, és azt mondjátok: Megszabadulunk; hogy azután
ugyanezen utálatos dolgokat cselekedjétek.
11. Valyon latroknak * barlangjává lett é e ház ti előttetek, melly
az én nevemről neveztetik? Azért én is reá gondoltam, azt mondja az Úr.
12. Mert menjetek el az én helyemre, melly vala Silóban, a hol
először * lakozott az én nevem, és lássátok meg, mit cselekedtem azzal, az én
népemnek Izráelnek gonoszságáért.
13. Mivelhogy pedig mind e dolgokat cselekeszitek, azt mondja az
Úr, és mikor szüntelen szólok néktek reggel felkelvén, nem halljátok és mikor *
kiáltok néktek, nem feleltek:
14. Annakokáért úgy cselekeszem e házzal, melly az én nevemről
neveztetik, a mellyben ti * bíztok, és e hellyel, mellyet adtam néktek és a ti
atyáitoknak, miképen Silóval # cselekedtem.
15. És elvetlek titeket orczám elől, miképen elvetettem minden ti
atyátokfiait, Efraimnak * egész magvát.
16. És te ne * imádkozzál e népért és ne kiálts ő érettek, se ne
könyörögj, és közben se járj: mert én téged meg nem hallgatlak.
17. Nem látod é te, ők mit cselekesznek a Júda városiban, és
Jérusálemnek útczáin?
18. A fiak fát szednek, az atyák szenet gyújtnak, az asszonyok
dagasztanak, hogy az ég Királynéasszonyának * béleseket csináljanak, és
áldozzanak az idegen isteneknek, hogy engem haragra indítsanak.
19. A vagy én ellenem vagyon é, hogy ezek engem ingerlenek? azt
mondja az Úr! avagy inkább nem ő ellenek vagyon é, ő magoknak gyalázatjokra?
20. Azért ezt mondja az Úr Isten: Ímé az én haragom és búsulásom
kiöntetik e hely ellen, az emberekre és az oktalan állatokra, a mezőnek fáira,
és a földnek gyümölcsire, felgerjed és meg nem * oltatik.
21. Ezt mondja a Seregeknek Ura, az Izráel Istene: A ti egészen
égetendő áldozatitokat tegyétek a ti egyéb áldozatitokhoz, és egyétek meg *
azoknak húsát;
22. Mert nem szóltam a ti atyáitokkal és nem parancsoltam nékik a
napon, mellyen kihoztam őket Égyiptom földéből, az égőáldozatok és egyéb
áldozatok felől:
23. Hanem e szót parancsoltam nékik, mondván: Engedjetek * az én
szómnak, és én néktek # Istentek lészek, és ti nékem népeim lésztek: és
járjatok mind azon az úton, mellyet parancsolok néktek, hogy jól legyen
dolgotok:
24. De nem engedtek, * és nem hajtották hozzám az ő fülöket, hanem
jártak az ő tanácsokban, az ő gonosz szíveknek keménységében, és hátramásztak,
nem előmentek.
25. Az naptól fogva, mellyen kijöttek a ti attyáitok Égyiptom
földéből, ez napig, küldöttem * ti hozzátok minden én szolgáimat a Prófétákat,
minden nap reggel felkelvén, és küldvén:
26. De nem hallgattak * engem és nem hajtották hozzám az ő fülöket,
hanem megkeményitették az ő nyakokat, gonoszbul cselekedtek, hogysem mint az ő
attyaik!
27. És mikor megmondod nékik mind e beszédeket, ugyan nem
hallgatnak meg téged. és mikor kiáltasz is nékik, meg nem felelnek néked..
28. Annakokáért mond ezt nékik: Az a nép ez, melly nem engedett az
ő Ura Istene szavának, sem a tanítást fel nem vették; elveszett az * igazság,
és kiszaggatattott az ő szájokból!
29. Beretváld el hajadat, és vesd el, és nagy jajgatással jajgass a
hegyeken: mert utálja az Úr és elhagyja a nemzetséget, a mellyre haragszik:
30. Mert én előttem a Júdának fijai gonoszt cselekedtek, azt mondja
az Úr, az ő utálatosságaikat * helyheztették a házban, melly az én nevemről
neveztetik, hogy azt megfertéztetnék.
31. És emeltek oltárokat * Tófetben, melly vagyon a Hinnom fijának
völgyében, hogy megégetnék az ő fijaikat és leányaikat tüzzel, mellyet nem
parancsoltam, sem szívemben nem gondoltam.
32. Azért ímé eljőnek a napok, azt mondja az Úr, és többé nem
neveztetik az a hely Tófetnek, és Hinnom fija völgyének; hanem öletés
völgyének; mert noha temetkeznek Tófetben, mindazáltal nem lészen elég hely a
temetésre.
33. Hanem e nmépnek teste lészen az égi madaraknak * és e föld
vadainak étkek, és nem lészen ki elüzze azokat.
34. És azt m1velem, hogy megszünjék a Júda városiban és
Jérusálemnek utczáin az örömnek * szava, és a menyasszonynak szava: mert
elpusztul a föld!