54. RÉSZ.

Isten jótéteményei az új Testamentomi Hívekkel.

Énekelj meddő, * ki nrm szülsz vala: örülj és örvendezz, ki nem szülsz vala: mert többen vagynak az özvegynek fijai, mint annak, a kinek férje vagyon, azt mondja az Úr:

2. Szélesítsd ki a te sátorodnak helyét, és a te hajlékidnak kárpitjait terjesszék ki, ne tiltsad azt meg; hosszabbítsd meg a te köteleidet, és erősitsd meg a te szegeidet;

3. Mert mind jobb mind balkézre megszaporodol, és a te magod a Pogányokat is örökség szerint bírja, és lakoznak a puszta városokban.

4. Ne félj: mert nem szégyenülsz meg: meg sem pirulsz: mert meg nem gyaláztatol, sőt inkább a te ifjúságodnak szemérméről elfelejtkezel, és a te özvegységednek * gyalázatjáról többé meg nem emlékezel:

5. Mert a te Férjed a te Teremtőd, Seregeknek Ura annak neve! és a te Megváltód az Izráelnek Szente, az egész föld Istenének hívattatik!

6. Mert úgymint elhagyatott és keserves lelkű asszonyt, hívott téged az Úr, és úgymint megvettetett ifjú asszonyt, azt mondja a te Istened.

7. Egy szempillantásig hagytalak el téged, de az én nagy irgalmasságimban egybegyüjtlek téged.

8. Egy kis búsulásomban elrejtettem vala az én orczámat tőled egy szempillantásig: de az én örökkévaló irgalmasságomban könyörültem rajtad, azt mondja a te megváltó Urad!

9. Mert szinte úgy vagyon ez nékem, mint a Noé özönvize, kinek * megesküdtem: hogy a Noé özönvize többé e földön által nem menne: azonképen megesküszöm, hogy többé reád nem haragszom, és téged meg nem feddelek.

10. Mert a hegyek megindulnak, és a halmok megrendülnek; az én irgalmasságom pedig tőled el nem távozik, és az én békességemnek szövetsége meg nem tántorodik, azt mondja a te könyörülő Urad!

11. Óh te szegény, szélvésztől hányattatott, vígasztalástól megosztatott! Ímé én a te köveidet kárbunkulus kőre rakom, és zafir köveken fundállak tégedet!

12.És a te ablakaidat drága kövekből csinálom, és a te kapuidat kárbunkulus kövekből, és minden te határodat kívánatos kövekből.

13. És minden te fijaid lesznek az Úrtól taníttattak, * és a te fijaidnak békességek bőséges lészen.

14. Igazságban megerősíttetel, távol lészesz a nyomorúságtól: mert nem félsz attól, és a rettegéstől, mert nem közelgett te hozzád.

15. Ímé minden kétség nélkül gyülekezik te ellened nép: de én hírem nélkül. Valaki te ellened gyülekezik, te közötted elesik az!

16. Ímé én teremtettem a kovácsot, ki fúvással a szenet megéleszti, és ki az ő szerszámát valami állatnak csinálására előhozza: azonképen én teremtettem a pusztítót a vesztésre.

17. Semmi szerszámnak nem lészen előmenetele, valamelly te ellened készíttetik: és minden nyelvet, valamelly te ellened perbe támad, kárhoztatsz. Ez az Úr szolgáinak örökségek, kiknek igazságok én tőlem vagyon, azt mondja az Úr!