16. RÉSZ.

Moábiták veszedelme, s pusztulása.

Küldjetek * bárányt a föld Urának engesztelésére a pusztának kőszklájából, a Sion leányának hegyére;

2. Mert mint a fészekből kiűzetett bujdosó madás ollyanok lézsnek a Moáb leányai, mikor az * Arnon vizén általkelnek.

3. Tarts tanácsot, tégy ítéletet, szerezz ollyan árnyékot délben, a minémű vagyon éjjel, retsd el azokat, kik hazájokból * kiűzettek, a ki elszaladott azok közzűl, ne adjad kézbe.

4. Lakozzanak tenálad békességgel az én népemnek futottai: Moáb, te légy oltalom nékik a rabló ellen: mert vége lészen a nyomorgatónak, elfogy a * kóborló, elvesznek e földről a # pusztítók.

5. Mert megerősíttetik az Isten kegyelméből az ő széke mellyben üljön igazsággal a Dávid sátorában, * ki ítélőbíró, ítéletnek követője , és igazságra siető lészen.

6. Hallottuk a Moáb * kevélységét, hogy felette igen felfuvalkodott; de az ő kevélysége, felfuvalkodása és haragja szerint való tehetsége nincsen.

7. Annakokáért egyik Moábita a másik Moábitát jajgatja, sőt mindnyájan jajgatni fognak: a Kir-Haréset nevü városnak fundamentomin nyögtök; mivelhogy azok megrontanak.

8. Sőt a Hesbon városnak szőlői is elpusztíttattak, a Sibna vának is szőlője, a Pogányoknak Fejedelmei eltapodtatták annak drága szőlővesszőit, mellyek mind Jaázer városig voltak, sőt mind a pusztáig eltejesztettek volt, annak drága ültetései eltapodtattak, mellyek a tengert is meghaladják vala.

9. Annakokáért az én sírásomban siratom Jaázert és a Sibma * szőlőtőkéit: megnedvesítlek téged Hesbon és Elealé az én könnyhullatásommal; mert a te nyári gyümölcsöd és aratásod felől való víg éneklésed elesett.

10. És a te meződnek hasznán való vigasságod * és örömed megszünt, a szőlők hasznának is nem örültök, nem énekeltek, a bornyomó nem nyom bort a válúkben, a szüreten való örömnek véget vetettem!

11. Annakokáért sz én szívem a Moáb veszedelmén zeng mint a hegedű, és az én belső * részeim a Kir-Héres városon.

12. És lészen ez, hogy mikor megtetszik, hogy Moáb hijába fárasztotta magát az ő templomában: megyen más szentségesb helyre imádkozásnak okáért; de semmit nem használ azzal is.

13. Ez a beszéd, mellyet szólott vala az Úr Moáb felől még régen14. Most pedig szól az Úr, ezt mondván: Három esztendőben, mellyek lésznek mint a béresnek esztendei, meggyaláztatik a Moáb dicsősége, mint az ő nagy sokaságával egybe, és erőtlen lészen!

14. Most pedig szól az Úr, ezt mondván: Három esztendőben mellyek lésznek mint a béresnek esztendei, meggyaláztatik a Moáb dicsősége, mind az ő nagy sokaságával egybe, és annak maradékja kicsiny, kevés, és erőtlen lészen!