8. RÉSZ.
Siria és Izráel romlása: Júda oltalma az Assiriusok ellen: Zsidók
megvettetése.
És monda nékem az Úr: Végy magadnak egy nagy levelet, és írd * arra
közönséges betűkkel: Siess a dúlásra, siess a prédára!
2. Annakokáért vevék mellém hív tanúbizonyságokat, Uriás papot, és
Zakariást, a Jéberekiásnek fiját.
3. Mert midőn bémentem volna a Prófétaasszonyhoz, fogadott vala, és
szült ala fiat, és monda az Úr nékem: Nevezd ennek nevét: siess a dúlásra,
siess a prédára!
4. Mert minekelőtte a gyermek ezt tudná mondani: Édes atyám! Édes
anyám! elviszi Damaskusnak gazdagságit, és Samariának prédáját az Assiriabeli *
Királynak szolgája.
5. Ismét szóla nékem az Úr, mondván:
6. Mivelhogy megutálta e nép a Siloah patakának lassan folyó vizét,
és a Réczinnek, * és a Rémália fijának birodalmát kivánják:
7. Annakokáért ímé az Úr ezt míveli, hogy ezek ellen jöjjön amaz
erős és széles folyóvíz, tudniillik *
Assiriának Királya és minden ő hatalma, melly minden ő folyásai felette menvén,
és minden partjai felett folyván.
8. Júdát elfolyja és megáradván általmegen rajta és mind torkig ér,
és annak elterjesztett szárnyai ellepik a te földednek szélességét, óh
Immánuel.
9. Társalkodjatok egybe népek: de megrontattok: vegyétek
füleitekbe, valakik messze földön laktok, készüljetek, de megrontattok;
készüljetek, de ugyen megrontattok!
10. Tanácskozzatok, de * haszontalan lészen; szóljatok,
beszéljetek, de nem megyen véghez: mert Isten # vagyon mi velünk!
11. Mert így szóla nékem az Úr, kezemet fogván, mikor taníta enemeg,
hogy e népnek útán ne járnék, ezt mondván:
12. Ingyen se említsétek ti a pártolkodást, miképen e nép minden
dologban örül a pártolkodásnak; és ne féljetek ezeknek félelmek szerint; Ingyen
se mondjátok, hogy rettegni kelljen.
13. A Seregeknek Urát szenteljétek, ő tőle féljetek és őtet
rettegjétek:
14. És ő is szenteléstekre lészen néktek; az Izráel házának * pedig
két ütközetnek köve és botránkozásnak kősziklája gyanánt lészen, a Jérusálem
lakosainak pedig tőr és háló gyanánt.
15. Mellybe sokan megütköznek, és elesvén megromolnak, és
meghálóltatván, megfogatnak.
16. Kösd bé * ezt a tanúbizonyságtételt; pecsételd bé a törvényt az
én tanítványim között.
17. Annakokáért várom én az * Urat, ki elrejtette # orczáját a
Jákób házától; és várom őtet!
18. Ímhol vagyok én * és a fiak, kiket adott nékem az Úr # jelűl és
csudául Izráelben: a Sion hegyén lakozó Seregeknek Urától vagyon ez:
19. Ha pedig azt mondják néktek: Tudakozzatok a nézőktől, és a
jövendőmondóktól, * kik suttogva szólnak: ti ne engedjetek; # mert avagy nem az
ő Istenétől kérd é minden nemzetség tanácsot? az élők felől a holtaktól kell é
tudakozni?
20. A törvényre és annak tanítására hallgassatok: Valaki nem
szólánd annak beszéde szerint, nem lészen annak * világossága!
21. Annakokáért a földet általjárja, a megnyomorodott és éhezett
Izráelita, és mikor az éhség miatt búsul, átkozza az ő Királyát, és az ő
Istenét! ha oda fel néz is, nem lészen segítsége.
22. Ha a földre néz is, mivelhogy mindenütt nyomorúság,
homályosság, keserűségnek setétsége és homálya vette körűl őtet!