ÉSAIÁS PRÓFÉTA KÖNYVE.
1. RÉSZ.
Panasz a Júda nemzete bűneiről.
Ésaiásnak, Ámos fijának látása, mellyet látott Júda és Jérusálem
felől, a Júda Királyainak, Uzziásnak, * Jótámnak, Akháznak, Ezékiásnak
idejekben.
2. Halljátok meg * Egek, és vedd füleidbe föld: mert az Úr szól; #
Fiakat nevelék., és azokat nagy méltóságra emelém: ők pedig én tőlem
elszakadának.
3. Az ökör eméri az ő urát, és a szamár az ő urának jászlát: az
Izráel pedig nem esméri az ő Urát, az én népem nem veszi eszébe magát!
4. Óh gonosz nemzetség, hamissággal megterheltetett nép, gonosz *
mag, nemtelen hitvány fiak; elhagyták az # Urat, felbosszantották az Izráelnek
Szentét, hátratértek az Istentől!
5. Mi az oka, hogy mennél inkább nevelitek a bűnt? Ímé minden fejet
elfogott a betegség, és minden szívet az erőtlenség; *
6. Talpától fogva tetejéig nincsen e testben épség, hanem
mindenestől seb, dagavás, kelevény, mellyeket sem gyógyítottak, sem kötöztek,
olajjal is nem lágyítottak.
7. A ti országtok pusztaságra * jutott, várositok tűzzel
megégettettek, a ti földeteket szemetek láttára idegenek emésztették meg, és
úgy pusztították el, a mint szoktak a messzünnen való idegenek pusztaságot
tenni.
8. És maradott csak a Sionnak leánya, mint a megszedett szőlőben
való kunyhó: minta a dinnyéskertben való hajlék, mint a megszállott város!
9. Ha a seregeknek Ura valami keveset meg nem * hagyott volna
bennünk; ugy jártunk volna mint a Sodomabeliek, lettünk volna # hasonlatosok
Gomorához!
10. Halljátok az Úrnak beszédét, Sodomának Fejedelmei! te Gomorának
népe, vegyed füleidbe a mi Istenünknek tanítását! *
11. Mit teszek én a ti sok * áldozatitokkal? azt mondja az Úr: A
kosoknak egészen megégetett áldozatjokkal, és a hizlalt barmoknak kövérivel
teljes vagyok: és a tulkoknak, bárányoknak s bakoknak vérekben nem
gyönyörködöm:
12. Mikor eljöttek, hogy előttem megmutassátok magatokat, kicsoda
kívánta azt ti tőletek, hogy az én pitvarimat nyomdoknátok?
13. Ne áldozzatok ezután * hijábavaló áldozattal; a jó illattétel
utálatos én előttem. Az ujholdnak és Szombatnak innepét, egyéb nagy innepeknek
gyülekezetivel egybe, el nem szenvedhetem; mivelhogy azok hijábavaló
gyülekezetek.
14. A ti ujholdotoknak innepét, és a tőletek rendeltetett innepeket
gyűlöli az én lelkem, nékem terhemre * vagynak, elfáradtam azoknak viselése
alatt!
15. Annakokáért, mikor a ti * kezeiteket kiterjeszténditek: az én
szemeimet elrejtem előttetek, mikor ugyan sok szóval imádkoztok is, meg nem
hallgatlak, mert a ti kezeitek rakvák # vérrel.
16. Mosódjatok meg, * tisztuljatok meg, vigyétek el az én szemeim
elől a ti cselekedeteteknek gonoszságát, szünjetek meg a gonoszságnak
cselekedetitől
17. Tanuljatok jhót cselekedni, igyekezzetek az * igazságra,
szabadítsátok meg a nyomorultat, oltalmazzátok a törvényben az árvát, az özvegy
perit vegyétek fel!
18. De jöjjetek elő, és pereljünk, * azt mondja az Úr: Ha a ti
bűneitek ollyanok volnának, mint a veres festék: fejérek lésznek, mint a hó: ha
pirosak volnának, mint a piros festék, ollyanok lésznek, mint a fejér gyapjú.
19. Ha engedelemmel hallgatándotok engemet; e földnek * javaival
éltek.
20. Ha pedig nem akartok engem hallgatni, és ellenem jártok:
fegyver emészt meg * titeket! mert az Úr szája szólott.
21. Mimódon lett * paráznává a hív város? elébb teljes vala
ítélettel, igazság lakozik vala abban: most pedig gyilkosokkal rakva.
22. A te ezüstöd salakkal * rakva, a te tiszta borod #
megelegyíttetett vízzel.
23. A te fejedelmid elhajlottak, és * orvoknak társai mindnyájan
szeretik az ajándékot, és a fizetésre néznek. Az árváknak nem ítélnek, és az
özvegynek perit nem bocsátják eleikbe.
24. Annakokáért azt mondja az Úr, a Seregeknek Ura az Izráelnek
erős Istene: Jó vígasztalást * vészek az én ellenségimnek büntetésekből, és
bosszút állok az én ellenségimen:
25. Mert az én kezemet te reád fordítom, és eltisztítom *
mindenestől a te salakodat, és elvészem minden te ónodat.
26. És ollyan Bírákat adok néked, mint eleinte, és olly Tanácsokat,
minémük elein voltak. Azután azt mondják te felőlled: Ez igaz * város, és hív
város!
27. A Sion ítélet által * szabadul meg, és az ő megtérői igazság
által.
28. Egyetemben a bűnösök és a gonoszok * elvesznek, és a kik az
Úrtól elhajlottak, megemésztetnek.
29. Mert megszégyeníttettek a berkektől, * mellyeket magatoknak
kívántatok, és megszégyeníttettek a kertekből, mellyeket választottak.
30. Mikor hasonlatosok lésztek az elhullott levelű cserfához, és a
víz nélkűl való kerthez.
31. És a ti erősségtek ollyan lészen, mint a csepű, és annak
faragója, mint a szikra, és mind a kettő felgyúl, és nem lészen senki, a ki azt
* megolthatná.