9. RÉSZ.
Ez életnek hijábavalóságai; vigan élés az Isten ajándékaival.
Bölcseség.
Annakokáért adám az én szívemet a bölcseségnek megtudására, és hogy
meglánék minden dolgot, melly e földön lészen, ha sem éjjel, sem nappal az én
szemem álmat nem lát is;
2. És eszembe vevém az Istennek minden dolgai felől, hogy az ember
nem mehet végére világon való dolognak, mellyért munkálkodik az ember, hogy
annak végére menjen, és nem mehet végére: sőt inkább ha azt mondja is a bölcs
ember, hogy azon vagyon, hogy végére menjen, mindazáltal nem mehet végére.
3. Mindazáltal látom vala elmémben, hogy mind ez (jóllehet mind ez
bizonyságot tészen arról, hogy mind az igazak, és bölcsek és azoknak minden
cselekedeteik Isten kezében vagynak, és hogy sem szerelmes, sem gyűlölséges
jószágokkal nem élhetnek az emberek, és hogy azok közzűl eggyel sem szabadok.)
4. Látom vala mondom, hogy ez, mind ezeken esik szintén úgy, mint
egyebeken és hogy azon szerencséje vagyon az igaznak és gonosznak, jónak vagy
tisztának és tisztátalannak: mind annak, a ki áldozik, mind a ki nem áldozik,
úgy a jónak mint a bűnösnek, az esküvőnek úgy mint a ki becsüli az esküvést;
5. És hogy mind az ég alatt vaó dolgokban e gonosz vagyon, hogy
mindeneknek egyenlő szerencséjek vagyon; és hogy az embereknek fijai, kiknek
szívek teljes gonoszsággal, és kiknek elméjekben minden bolondság vagyon a míg
élnek, hasonlatosképen a több halottak közzé mennek;
6. Mert akármellyiket válasszad, csak e világon vagyon reménysége;
sőt inkább az élő ebnek is jobban vagyon dolga, hogynem a megholt oroszlánnak.
7. Mert az élők tudják, hogy meghalnak; de a halottak semmit nem
tudnak, és azoknak semmi jutalmok nincsen többé; mivelhogy azoknak emlékezetek
elfelejtetett.
8. Mind szerelmes jószágok azoknak, mind gyűlölséges, mind
kivánatos, immár elveszett; és többé semmi részek nindsen semmi dologban, melly
e világon lészen.
9. No azért egyed vigassággal a te kenyeredet, és igyad vídámsággal
a te borodat; a míg kedvesek Istennek a te cselekedetid!
10. A te ruháid mindenkor legyenek fejérek, és az olaj a te
fejedről el ne fogyatkozzék.
11. Élj a te feleségeddel, mellyet szeretsz, a te hijábavaló
életednek minden napjaiban, a melly feleséget Isten adott néked e világon a te
hijábavalóságodnak inden napjaiban; ez a te részed a te életedben és a te
munkádban, mellyel e világon munkálódol!
12. Valamit akarsz cselekedni a te kivánságod szerint, azt
cselekedjed: mert semmi cselekedet, okoskodás, tudomány és bölcseség nincsen a
koporsóban, a hová menendő vagy.
13. Fordítván magamat, látám, hogy e világon nem a könnyű embereké
a futás, és nem az erőseké a viadatl, nem a bölcseké a kenyér, nem az okosoké a
gazdagság, és nem a szépeké a kedvesség; hanem idő szerint és történetből
lésznek mind ezek.
14. És hogy még az ember is nem tudja az ő idejét; mint a halak,
mellyek megfogattatnak a gonosz hálóban, és mint a madarak, mellyek
megfogattatnak a tőrben: gonosznak idején, mikor az körűlveszi őket
hirtelenséggel.
15. Ezt a bölcseséget is láttam e világon és én előttem nagy volt.
16. Tudniillik hogy egy kicsiny város volt, és abban kevés emberek
voltak és eljött az ellen hatalamas Király, és azt körűlvette, és az ellen nagy
erősségeket épített:
17. És találtatott abban egy szegény ember, ki bölcs volt, és az ő
* bölcseségével a várost megszabadította; de senki meg nem emlékezeett arról a
szegény emberről.
18. Akkor én azt mondám: Jobb a bölcseség * az erősségnél; jóllehet
a szegénynek bölcsesége utálatos és az ő beszédit nem hallgatják meg:
19. Az alázatos bölcseknek beszédeket kell inkább hallgatni,
hogynem mint a bolondokkal uralkodónak kiáltását:
20. És hogy jobb a bölcseség a * hadakozó szerszámoknál; és hogy
egy tévelygő sok jót vesz el.
21. Miképen a megholt legyek a Patikáriusnak kenetit megbüdösítik:
azonképen az ollyan embert, ki a bölcseségért és dicsőségért becsülegtes,
meggyalázza egy kicsiny balgatagság.
22. A bölcs embernek szíve az ő jobbkezénél vagyon; a golondnak
pedig szíve balkezénél.
23. Mert a bolond, mikor az úton jár is, az ő szíve balgatag, és
mindennek hirdeti, hogy ő bolond.