14. RÉSZ.
A bölcs asszony * építi az ő házát; a boond pedig ön kezével
elrontja azt.
2. A ki jár igazán, féli az * Urat; a ki pedig engedetlen az ő
útaiban, megutálja őtet.
3. A bolondnak szájában vagyon kevélységnek pálczája; a bölcseknek
pedig beszédek megtartja őket.
4. Mikor nincsenek ökrök: tiszta a jászol, a gabonának pedig bősége
az ökörnek erejétől vagyon.
5. A hívséges tanú * nem hazud; a ki bocsát pedig hazugságot
szájából, az hamis tanú.
6. A csúfoló keresi a bölcseséget, és nem találja meg: a tudományt
pedig az eszesnek könnyű megtalálni.
7. Menj el a bolond férjfiúnak * szeme elől, és a kit tudsz nem
ékesíttetettnek lenni tudománynak beszédével.
8. Az eszesnek bölcsesége vagyon az ő útának megtudásában; a
bolondoknak pedig bolondoknak az álnokságra.
9. A bolondokat öszvekapcsolja a gonoszság; az igazak között pedig
a mi jó dolgo, az szerez barátságot.
10. Az embernek szíve tudja az ő maga kesrűségét; és az ő örömében
az idegen nem részes.
11. Az istenteleneknek házok elvesz; de az igazaknak sátorok
megvirágzik.
12. Vagyon olly út, melly láttatik igaznak * lenni az emberek
előtt, mellynek vége a halálra menő útaknak vége.
13. A nevetés közben is fáj az embernek szíve: de végezetre az öröm
* fordul szomorúságra.
14. Az ő útaival * elégszik meg az elméjében elfordult ember;
eltávozik pedig ennek társaságától a jó férjfiú.
15. A bolond hiszen minden dolgonak; az eszes pedig csak a maga
járására vigyáz.
16. A bölcs félvén * eltávozik a gonosztól; a bolond pedig belé
viszi magát, olly igen vakmerő.
17. A hirtelen haragú szerez bolondságot, és a ki bosszúállásról
gondolkodik, gyülölséges az.
18. Bírják az esztelenek a boondságot; az eszesek pedig fonják a *
tudománynak koszorúját.
19. Meghajtják magokat a gonoszok a jók * előtt, és a hamisak az
igaznak kapujánál.
20. Még az ő felebarátjánál is utálatos a szegény; a * gazdagnak
pedig sok baráti vagynak.
21. A ki megutálja az ő felebarátját, vétkezik; a ki pedig a
szegényekkel * kegyelmességet cselekeszik, óh # melly boldog az!
22. Nemde nem tévelygenek é a kik gonoszt szereznek? kegyelmesség
pedig és igazság a jó * szerzőknek.
23. Minden munkában bővölködés vagyon; de az ajakaknak beszédekben
csak szűkölködés vagyon:
24. A bölcseknek ékességek az ő gazdagságok: a tudatlanoknak pedig
bolondságok, csak bolondság.
25. Megszabadítja az embernek életét az igazmondó bizonyság,
hazugságokat szól pedig az álnok.
26. Az Úrnak félelmében vagyon erős bizodalom, ki az ő fijainak
szokott * lenni gyámolúl.
27. Az Úrnak félelme az életnek kútfeje, a halál tőrének
eltávoztatására.
28. A népnek sokságában vagyon a Királynak ékessége: de a népnek
elszakadásával az uralkodóra nyomorúság jő.
29. A haragra késedelmes, bővölködik értelemmel; a ki pedig
elméjében hirtelenkedő, bolondságot szerez az.
30. A tiszta szív a testnek élete; az irígység pedig a csontoknak
rothadása.
31. A ki elnyomja a szegényt * gyalázattal illeti annak teremtőjét;
az pedig tiszteli, # a ki könyörűl a szűkölködőn.
32. Az ő nyavalyájába ejti magát az istentelen; az igaznak pedig
halála idején is reménysége * vagyon.
33. Az eszesnek elméjében nyugszik a bölcseség; a mi pedig a
tudatlanokban vagyon, magát hamar * megesmérteti.
34. Az igazság felmagasztalja a nemzetséget; a bűn pedig
gyalázatjokra vagyon a népeknek.
35. A Királynak jóakaratja vagyon az eszes szolgához; őnéki pedig
haragja az őtet megszégyenítőhöz.