14. RÉSZ.

A bölcs asszony * építi az ő házát; a boond pedig ön kezével elrontja azt.

2. A ki jár igazán, féli az * Urat; a ki pedig engedetlen az ő útaiban, megutálja őtet.

3. A bolondnak szájában vagyon kevélységnek pálczája; a bölcseknek pedig beszédek megtartja őket.

4. Mikor nincsenek ökrök: tiszta a jászol, a gabonának pedig bősége az ökörnek erejétől vagyon.

5. A hívséges tanú * nem hazud; a ki bocsát pedig hazugságot szájából, az hamis tanú.

6. A csúfoló keresi a bölcseséget, és nem találja meg: a tudományt pedig az eszesnek könnyű megtalálni.

7. Menj el a bolond férjfiúnak * szeme elől, és a kit tudsz nem ékesíttetettnek lenni tudománynak beszédével.

8. Az eszesnek bölcsesége vagyon az ő útának megtudásában; a bolondoknak pedig bolondoknak az álnokságra.

9. A bolondokat öszvekapcsolja a gonoszság; az igazak között pedig a mi jó dolgo, az szerez barátságot.

10. Az embernek szíve tudja az ő maga kesrűségét; és az ő örömében az idegen nem részes.

11. Az istenteleneknek házok elvesz; de az igazaknak sátorok megvirágzik.

12. Vagyon olly út, melly láttatik igaznak * lenni az emberek előtt, mellynek vége a halálra menő útaknak vége.

13. A nevetés közben is fáj az embernek szíve: de végezetre az öröm * fordul szomorúságra.

14. Az ő útaival * elégszik meg az elméjében elfordult ember; eltávozik pedig ennek társaságától a jó férjfiú.

15. A bolond hiszen minden dolgonak; az eszes pedig csak a maga járására vigyáz.

16. A bölcs félvén * eltávozik a gonosztól; a bolond pedig belé viszi magát, olly igen vakmerő.

17. A hirtelen haragú szerez bolondságot, és a ki bosszúállásról gondolkodik, gyülölséges az.

18. Bírják az esztelenek a boondságot; az eszesek pedig fonják a * tudománynak koszorúját.

19. Meghajtják magokat a gonoszok a jók * előtt, és a hamisak az igaznak kapujánál.

20. Még az ő felebarátjánál is utálatos a szegény; a * gazdagnak pedig sok baráti vagynak.

21. A ki megutálja az ő felebarátját, vétkezik; a ki pedig a szegényekkel * kegyelmességet cselekeszik, óh # melly boldog az!

22. Nemde nem tévelygenek é a kik gonoszt szereznek? kegyelmesség pedig és igazság a jó * szerzőknek.

23. Minden munkában bővölködés vagyon; de az ajakaknak beszédekben csak szűkölködés vagyon:

24. A bölcseknek ékességek az ő gazdagságok: a tudatlanoknak pedig bolondságok, csak bolondság.

25. Megszabadítja az embernek életét az igazmondó bizonyság, hazugságokat szól pedig az álnok.

26. Az Úrnak félelmében vagyon erős bizodalom, ki az ő fijainak szokott * lenni gyámolúl.

27. Az Úrnak félelme az életnek kútfeje, a halál tőrének eltávoztatására.

28. A népnek sokságában vagyon a Királynak ékessége: de a népnek elszakadásával az uralkodóra nyomorúság jő.

29. A haragra késedelmes, bővölködik értelemmel; a ki pedig elméjében hirtelenkedő, bolondságot szerez az.

30. A tiszta szív a testnek élete; az irígység pedig a csontoknak rothadása.

31. A ki elnyomja a szegényt * gyalázattal illeti annak teremtőjét; az pedig tiszteli, # a ki könyörűl a szűkölködőn.

32. Az ő nyavalyájába ejti magát az istentelen; az igaznak pedig halála idején is reménysége * vagyon.

33. Az eszesnek elméjében nyugszik a bölcseség; a mi pedig a tudatlanokban vagyon, magát hamar * megesmérteti.

34. Az igazság felmagasztalja a nemzetséget; a bűn pedig gyalázatjokra vagyon a népeknek.

35. A Királynak jóakaratja vagyon az eszes szolgához; őnéki pedig haragja az őtet megszégyenítőhöz.