8. RÉSZ.

Intés a bölcseségnek tanulására: megírása az örök bölcseségnek.

Avagy a bölcseség * nem kiált é, és az értelem nem bocsátja é ki az ő szavát?

2. A magas helyeknek tetein, az úton, nagy sok ösvények helyén megállván.

3. A kapuk mellett a városnak bémenetelin, az ajtóknak bémenetelin énekel, mondván:

4. Tinéktek, óh tiszteletes jeles férjfiak, kiáltok; és az én szóm az embereknek fijaihoz vagyon!

5. Értsétek meg ti bolondok, az eszességet, és ti balgatagok vegyétek eszetekbe!

6. Halljátok meg; mert jeles dolgokat szólok, és az én számnak felnyitásával kibeszélek igaz dolgokat;

7. Mert meggondolt valóságos igazságot mond ki az én nyelvem és utálatos az én ajakimnak gonoszságot mondani.

8. Igazak az én számnak minden beszédei, semmi nincsen ezekben hamis, vagy elfordult dolog.

9. Mind azok egyenesek az értelmesek, és igazak azoknak, kik megnyerhetik a tudományt.

10. Vegyétek az én tanításomat, és nem a pénzt; és a tudományt inkább hogynem mint a választott aranyat;

11. Mert jobb a bölcseség * a drágaköveknél: és semmi gyönyörűségek ehez egyenlők nem lehetnek.

12. Én bölcseség lakozom az eszességgel; és a tudomány a nagy serénységgel mindenkor nálam jelen vagyon.

13. Az Úrnak félelme, * a gonosznak gyűlölése; a kevélységet és felfuvalkodást, és a gonsoznak útát, végezetre a veszedelmes szájat gyűlöltem.

14. Enyim a tanács, és valami vagyon, én eszességem, én erőm;

15. Én általam uralkodnak a Királyok; és az Uralkodók végeznek igazságot.

16. Én általam a Fejedelmek viselnek fejedelemséget, a tisztességesek és a földnek minden Bírái.

17. Én az engem szeretőket szeretem, és a kik engemet szorgalmatosan * keresnek, megtalálnak engemet.

18. A gazdagság * és tisztesség én nálam vagynak, a megmaradandó állatok, és az igazság.

19. Jobb az én gyümölcsöm a drága megtiszttítatott aranynál, és az én hasznom a választott ezüstnél.

20. Az igazságnak útán vezérlek; és az igaznak közép ösvényén.

21. Ki azt cselekeszem, hogy birják az engem szeretők azt, a mi vagyon; végezetre az ő * kincseket megszaporítom.

22. Az Úr bír vala engemet az ő útának kezdetiben: az ő munkái * előtt, minden időknek előtte.

23. Örök időknek előtte felkenettettem a kezdetnek előtte, a föld létének előtte.

24. Még mikor semmi mélységek nem volnának, születtem * vala; még mikor semmi források vizzel teljesek nem volnának.

25. Még mikor nem lett volna, hogy a magas hegyek feküdnének a földön, a halmoknak előtte lettem.

26. Még nem csinálta vala a * földet, vagy a mezőket: sőt a kezdetet, e világnak porát.

27. Mikor ő készíti vala az egeket, ott valék; mikor felvetné a mélységeknek színén a határt.

28. Mikor megerősítené a felső egeket ott fenn, mikor megerősítené a mélységeknek forrásit.

29. Mikor felvetné a tengernek határit, és a vizeknek, hogy által ne * hágnák az ő szájának parancsolatját; mikor e földnek rendelne fundamentomot.

30. Holott annakokáért ő nála * neveltettem, és legyek néki mindennapi gyönyörűsége, örvendezvén ő előtte minden időben.

31. És örvendeztetvén e világban az ő földét, és az én gyönyörűségimmel az embereknek fijait.

32. Most fiaim, hallgassatok engemet; mert boldogok, * kik az én útaimat megtartják.

33. Hallgassátok a tudományt, és bölcselkedjetek: és magatokat el ne vonjátok!

34. Boldog ember, a ki hallgat * engemet, szorgalmatosan állván # az én ajtóm előtt minden napon, az én ajtóimnak küszöbeit őrizvén;

35. Mert a ki megnyerhet engemet, nyer életet, * mellybe juttat az Úrnak jó akaratja;

36. De a ki vétkezik ellenem, erőszakot cselekeszik az ő lelkén; minden valaki engemet gyűlöl, szereti a * halált!