123. ZSOLTÁR.

A hívek az ő nyomorúságokban Istenhez folyamodván, az ő kegyelmét kérik.

1. Éneke a grádicsoknak. Te hozzád emelem az én szemeimet, ki  lakozol * mennyekben.

2. Ímé miképen a szolgáknak szemeik az ő uroknak segítségekre néznek, és a szolgálóeánynak szemei az ő asszonyának segítségére: azonképen a mi szemeink a mi Urunkra Istenünkre, mígnem könyörül mi rajtunk!

3. Könyörülj rajtunk, óh Uram, könyörülj rajtunk: mert igen * megteljesedtünk gyalázattal.

4. Igen megteljesedett a mi lelkünk a gazdagoknak csőfolásokkal, és a kevélyeknek megutálásokkal!