123. ZSOLTÁR.
A hívek az ő nyomorúságokban Istenhez folyamodván, az ő kegyelmét
kérik.
1. Éneke a grádicsoknak. Te hozzád emelem az én szemeimet, ki lakozol * mennyekben.
2. Ímé miképen a szolgáknak szemeik az ő uroknak segítségekre
néznek, és a szolgálóeánynak szemei az ő asszonyának segítségére: azonképen a
mi szemeink a mi Urunkra Istenünkre, mígnem könyörül mi rajtunk!
3. Könyörülj rajtunk, óh Uram, könyörülj rajtunk: mert igen *
megteljesedtünk gyalázattal.
4. Igen megteljesedett a mi lelkünk a gazdagoknak csőfolásokkal, és
a kevélyeknek megutálásokkal!