86. ZSOLTÁR.

Dávidnak könyörgése a megszabadításért.

Dávid * imádsága.

1. Hajtsd le Uram a te füledet, hallgass meg engemet; mert én nyomorult és szegény vagyok!

2. Tartsd meg az én életemet, mert te szented vagyok; tartsd meg én Istenem, a te benned bízó szolgádat!

3. Könyörülj rajtam, Uram; mert te hozzád kiáltok mindennapon.

4. Vídámitsd meg a te szolgádnak lelkét; mert az én lelkemet, Uram, hozzád * emelem fel;

5. Mert te, Uram, jó vagy és kegyelmes, és * sok irgalmansságú azokhoz, a kik téged segítségűl hívnak!

6. Figyelmezzél, Uram, az én könyörgésemre, és hallgasd meg az én könyörgésimnek beszédét.

7. az én nyomorúságomnak idején segítségűl hívlak tégedet; * azért hallgass meg engemet!

8. Nincsen, Uram, senki az Istenek között * ollyan, mint te; és a te dolgaidhoz hasonlók # nincsenek.

9. Minden népek, a mellyeket teremtettél. eljőnek, és a te orczádat * imádják Uram, és dicsőséget adnak a te nevednek;

10. Mert nagy vagy te, és csuda dolgokat cselekeszel; te vagy Isten egyedűl!

11. Mutasd meg * nékem, Uram, a te útadat, járok a te igazságodban: erősítsd meg az én lelkemet a te nevednek félelmére.

12. Tisztellek téged, óh Uram én Istenem, teljes szívem szerint, és dicsőitem a te nevedet örökké;

13. Mert a te jóvoltod nagy én rajtam, és megszabadítottad az én lelkemet, a mélységes * koporsóból.

14. Óh Isten, a kevélyek feltámadtak ellenem, és a hatalmasoknak * serege keresi az én lelkemet; és tégedet meg nem gondoltak;

15. De te Uram, erős Isten, irgalmas és hajlandú * vagy a kegyelemre, késedelmes a haragra, nagy kegyelmességű és igazságú;

16. Tekints reám, és könyörűlj rajtam; adjad a te erődet a te szolgádnak, és zsabaditsd meg a te szolgálóleányodnak * fiját!

17. Esmértesd meg velem, nyilvánvaló jelből, a te jóakaratodat, hogy lássák az én ellenségim, és szégyenüljenek meg, mikor te, Uram, engemet megsegíténdesz, és megvígasztalándasz.