86. ZSOLTÁR.
Dávidnak könyörgése a megszabadításért.
Dávid * imádsága.
1. Hajtsd le Uram a te füledet, hallgass meg engemet; mert én
nyomorult és szegény vagyok!
2. Tartsd meg az én életemet, mert te szented vagyok; tartsd meg én
Istenem, a te benned bízó szolgádat!
3. Könyörülj rajtam, Uram; mert te hozzád kiáltok mindennapon.
4. Vídámitsd meg a te szolgádnak lelkét; mert az én lelkemet, Uram,
hozzád * emelem fel;
5. Mert te, Uram, jó vagy és kegyelmes, és * sok irgalmansságú
azokhoz, a kik téged segítségűl hívnak!
6. Figyelmezzél, Uram, az én könyörgésemre, és hallgasd meg az én
könyörgésimnek beszédét.
7. az én nyomorúságomnak idején segítségűl hívlak tégedet; * azért
hallgass meg engemet!
8. Nincsen, Uram, senki az Istenek között * ollyan, mint te; és a
te dolgaidhoz hasonlók # nincsenek.
9. Minden népek, a mellyeket teremtettél. eljőnek, és a te orczádat
* imádják Uram, és dicsőséget adnak a te nevednek;
10. Mert nagy vagy te, és csuda dolgokat cselekeszel; te vagy Isten
egyedűl!
11. Mutasd meg * nékem, Uram, a te útadat, járok a te igazságodban:
erősítsd meg az én lelkemet a te nevednek félelmére.
12. Tisztellek téged, óh Uram én Istenem, teljes szívem szerint, és
dicsőitem a te nevedet örökké;
13. Mert a te jóvoltod nagy én rajtam, és megszabadítottad az én
lelkemet, a mélységes * koporsóból.
14. Óh Isten, a kevélyek feltámadtak ellenem, és a hatalmasoknak *
serege keresi az én lelkemet; és tégedet meg nem gondoltak;
15. De te Uram, erős Isten, irgalmas és hajlandú * vagy a
kegyelemre, késedelmes a haragra, nagy kegyelmességű és igazságú;
16. Tekints reám, és könyörűlj rajtam; adjad a te erődet a te
szolgádnak, és zsabaditsd meg a te szolgálóleányodnak * fiját!
17. Esmértesd meg velem, nyilvánvaló jelből, a te jóakaratodat,
hogy lássák az én ellenségim, és szégyenüljenek meg, mikor te, Uram, engemet
megsegíténdesz, és megvígasztalándasz.