68. ZSOLTÁR.
A Krisztus győzedelme és országlása felett való diadalmi Ének.
1. Dávid éneki Dícsérete, az Éneklőmesternek engedtetett.
2. Mikor az Isten felkél: * az ő ellenségei elszélednek, és
elfutnak az ő gyűlőlői az ő orczája elől.
3. Mint a füst elszélesztetik; azonképen elszéleszted őket: miképen
* elolvad a viasz a tűz előtt: azonképen elveszenek a hitetlenek az Isten
orczája elől.
4. De az igazak * örvendeznek és vígadnak az Isten előtt, és
örülnek nagy örömmel.
5. Énekeljetek az Istennek, mondjatok dícséretet az ő nevének:
magasztaljátok azt, a ki lakozik kies helyeken, kinek neve JAH, és örvendjetek
ő előtte.
6. Az árváknak * attyok, és az özvegyeknek őrizőjök az Isten, ki az
ő szentséges helyében lakik.
7. Az Isten az egyedűl valókat * megszaporítja cseléddel, és
kihozza hatalmasan a megkötöztetteket; de az engedetlenek lakoznak száraz
helyen.
8. Óh Isten, mikor a te néped * előtt járnál; mikor a pusztán
járnál:
9. A föld reng * vala, az egek is csepegnek vala az Istennek jelen
volta miatt; a Sinai # hegy is az Istennek, az Izráel Istenének előtte.
10. Bőséges esőt adsz vala óh Isten a te örökségedre, és az
elfáradtat megújítod vala.
11. A te juhaid laknak azon, mellyket készítettél jóvoltodból a
szűkölködőért, óh Isten!
12. Az Úr ád vala beszédre való * alkalmatosságot; és a dícsérő
asszonyoknak seregek nagy vala, ezt mondván:
13. A seregeknek Királyai elfutottak: elfutottak, és az otthonülő
asszonyok osztották a nyereséget.
14. Jóllehet a kormos fazekak kizött ültetek: mindazáltal lesztek
hasonlatosok az ezüsttől tündöklő galambnak szárnyához, vagy a mellynek
szárnyai hasonlatosok a sárga aranyhoz.
15. Mikor a mindenható Isten elszéleszté a Királyokat azon a
földön, lőn akkor fejér mind a Sálmon * havasa.
16. Az isten hegye, kövér hegy; sok halmoknak hegye, kövér hegy,
17. Mit kevélkedtek ti halmos hegyek? e hegyet * kivánta Isten,
hogy lakoznék azon, az Úr is lakozik azon mind örökké.
18. Az Isten szekerei húszezerek, sok ezer Angyalok; az Úr vayon
azokkal, mint a Sinai hegyen, úgy vagyon az ő szent * hajlékában.
19. Felmenvén * a magasságban, folyoknak sokaságát fogád,
ajándékokat vévén osztogattál az embereknek; az engedetlenek is ide jőnek
lakni, Uram Isten!
20. Áldott legyen az Úr: mert mindennap ajándékoz minket a mi
szabadító erős Istenünk!
21. Az erős Isten nékünk szabadító erős Istenünk; és az uralkodó Úr
szabadít ki a halálból.
22. Csak az Isten rontja meg az ő elelnséginek * fejeket, az ő
bűnökben szüntelen járóknak üstökös fejeket.
23. Azt mondta vala az Úr: Básánból viszszahozlak, a tengernek
mélységéből kihozlak.
24. Annakokáért a te lábadat megveresíted a vérben, és a te
ebeidnek nyelveket az ellenségeknek vérekben.
25. Látták a te járásidat, óh Isten, az én erős Istenemnek járásit,
az én Királyomnak, ki a szent * helyben vagyon.
26. Elől mennek vala az * éneklők, azután a hegedűsök: középben
valának a doboló leányok, ezt mondván:
27. A Gyülekezetben áldjátok az Istent, az Urat áldjátok ti Irzráel
magvából valók!
28. Egyfelől * vagyon a kis Benjámin, ki ő rajtok uralkodik; a
Júdának Fejedelmei, és az ő gyülekezetek; a Zebulon Fejedelmei és a Nafthali
Fejedelmei.
29. Parancsolta a te Istened, hogy erős lennél: Erősítsd meg Isten
azt, a mit mi küzöttünk cselekedtél.
30. A te templomodból Jérusálemért néked * a Királyok ajándékokat
hoznak.
31. Veszesd el a nyilas sereget, a bikáknak seregeket, mind a
népeknek tulkaikkal egybe, kik dicsekednek a sok darab ezüstökben: veszesd el a
Pogányokat, kik gyönyörködnek a hadakozásban.
32. Eljőnek a Fejedelmek * Égyiptomból; Szerecsenország hamar
kinyujtja az ő kezeit az Istenhez.
33. E földnek minden országai * énekeljetek az Istennek; mondjatok
dícséretet az Úrnak.
34. Ki kezdettől fogva az egeknek egein ül: * ímé onnét szól nagy
kemény szóval.
35. Adjatok dícséretet Istennek, kinek dicsősége az Izráelen, és az
ő hatalma a felhőkben vagyon.
36. Rettenetes vagy Isten a te szentséges hajlékidból; az Izráelnek
erős Istene, ő ád erőt * és hatalmat e népnek: Áldott legyen az Isten.