31. ZSOLTÁR.

Könyörög a Próféta Istennek minden bűnei, lelki háborúságai és testi ellenségei ellen.

1. Dávid Zsoltára, mellyet adott * az Éneklőmesternek.

2. Te benned bíztam Úram; * soha meg ne galáztassam, a te igazságodban szabadíts meg engemet.

3. Hajtsd hozzám a te füledet, hamar szabadíts meg engemet, légy nékem * erős kőszálam, és erős házam, hogy megtarts engemet;

4. Mert te vagy az én kősziklám és erősségem; annakokáért a te * nevedért vezérelj engemet, és viselj engemet.

5. Szabadíts ki engemet a tőrből, mellyet elrejtettek nékem: mert te vagy az én erősségem.

6. A te kezedbe * ajánlom az én lelkemet: mert megváltottál engemet Uram, igazságnak erős Istene.

7. Gyűlöltem * a hijábavaló hazugságoknak követőit! én pedig az Úrban bízom.

8. Vígadok és örvendezek a te jóvoltodban; mert megtekintetted az én nyomorúságomat, * és láttad az én lelkemet a háborúságokban.

9. És nem reszkettél engemet az ellenségnek kezébe, hanem állatta * széles helyen az én lábaimat.

10. Könyörülj rajtam Uram: mert nyomorúságom vagyon, meghervadott bánat miatt az én * orczám , az én lelkem, és az én hasam:

11. Mert elfogyatkozott * életem a bánat miatt, és az én esztendeim a fohászkodás miatt: az én erőm elszakadott az én hamisságomért: az én csontaim megsenyvedtek.

12. Minden én ellenségimnek voltam szidalmok, jelesben pedig * szomszédimnak; utálatos voltam # barátimnak, és a kik engemet kívűl láttak, elfutottak tőlem.

13. Elfelejtkeztek rólam mint a halottról, ki az élőknek szívekből kiment, ollanná lettem, mint az elroshadt edény;

14. Mert sokaknak * szidalmazásokat hallottam és minden felől félelmem vagyon; mivelhogy egyetemben tanácskoznak ellenem, és tanácsot tartanak hogy megfogják # az én lelkemet.

15. Én pedig Uram, te benned bíztam; elhittem, hogy Istenem * vagy te.

16. Te kezedben * vagynak az én életemnek napjai; szabadits meg engemet ellenségimnek kezekből, és az én háborgatóimtól.

17. Világos1tsd meg a te * orcsádat a te dzolgádon, tarts meg engemet a te jóvoltodból.

18. Uram, kérlek, meg ne gyaláztassam: mert segítségül hívtalak téged: gyaláztassanak meg a hitetlenek, és enyhíttessenek meg * a kopőorsóban.

19. Megnémuljanak a hazugságnak ajaki; kik szólnak az igaz ellen * keményeket, kevélységgel és utálatossággal.

20. Melly igen bőséges a te jóvoltod, mellyet elrejtettél a téged * félőknek: és mellyet megadtál azoknak, a kik te benned bíznak, az emberek fijaik előtt!

21. Elrejted azokat a te orczádnak rejtekében mindeneknek kevélységek előtt; elrejted őket a te * sátorodban a háborgó nyelvek # előtt.

22. Áldott az Úr, ki csudálatossá tette az ő irgalmasságát én hozzám, mintegy erős városban.

23. Én pedig gondolom vala az én hirtelenségemben: elvettettem * a te szemeid elől! de mégis meghallgattad az én könyörgésimnek szavát, midőn kiáltottam tehozzád.

24. Szeressétek az Urat minden ti * jótéteményesi; az ő híveit megőrzi az Úr, és bőven megfizet # a kevélyen cselekedőknek.

25. Erősek legyetek, és erős * legyen a ti szívetek, mindnyájan, kik az Úrban bíztok.