26. ZSOLTÁR.
Dávidnak szabadulásért való könyörgése
Dávid * Zsoltára.
1. Ítélj meg engemet, Uram; mert én az én tökéletességemben *
jártam, és az Úrban bíztam, azért én nem tántorgok.
2. Próbálj meg engemet,
Uram, * és kisértgess meg engemet; kérdezd meg az én veséimet és az én
szívemet;
3. Mert a te irgalmasságod az én szemeim előtt vagyon és szüntelen
jártam a te * igazságodban;
4. Nem ültem * együtt a hívalkodó emberekkel, és a csalárd
emberekkel nem nyájaskodtam.
5. Gyűlölöm * a gonoszoknak gyülekezeteket, és a hitetlenekkel
együtt nem ülök.
6. Megmosom kezeimet az * ártatlanságban, és a te oltárodat #
gyakorlom;
7. Hogy hallhatós szóval dícsérjelek téged, és hirdessem minden te
csudáidat.
8. Uram, szertem * a te házadban való lakásomat, és a te dicsőséged
# hajlékának helyét.
9. Ne rekeszd együvé a bűnösökkel az én lelkemet, sem az én
életemet * a vérszopó emberekkel:
10. Mert az ő kezekben bűn vagyon, és az ő jobbkezek rakva
ajándékokkal.
11. Én pedig az én ártatlanságomban járok; * annakokáért szabadits meg engemet és könyörűlj rajtam.
12. Az én lában áll * igazságban; és a Gyülekezetekben hálákat adok
az Úrnak.