18. ZSOLTÁR.

Dávid az Istent dicséri és hálákat ád minden jótéteményiért. Lásd 2 Sám. 22. részét is.

1. Az Éneklőmesternek adatott Dávidnak az Úr szolgájának háláadó Éneke, mellyet az Úrnak éneklett a napon; mllyen megszabadította * őtet az Úr minden ellenséginek kezekből, és a Saul kezéből.

2. És monda: Teljes szívemből szeretlek téged Uram, én erőségem!

3. Az Úr én kősziklám és én váram és én szabadítóm; Én erős Istenem, én erősségem, ő benne * bízom; én paizsom, és az én szabadulásomnak szarva, én felmagasztaltatásom!

4. A dícsérendő Urat midőn segítségűl hívtam! * az én ellenségimtől megoltalmaztattam.

5. Körűlvettek volt engem a halálnak kötelei: * és az álnok embereknek árvizei rettentnek vala engemet.

6. A pokloknak kötelei körűlvettek volt engemet; eőmet vették volt a halálnak tőrei;

7. Az én nyomorúságomban * segítségűl hívtam az Urat, és kiáltottam az én Istenemnek: és meghallgatta szómat az ő templomából, és az én kiáltásom ő előtte jutott az ő füleibe.

8. Megindult és reszketett a * föld; és a hegyeknek fundamentomi mégháborodtak és megindultak: mert felgerjedett az ő haragja.

9. Füst jött ki az ő orrából, és emésztő tűz * az ő szájából, és elvenszenek ő tőle.

10. Felettünk bévonta az eget felhőkkel, és leszállott, és homály * volt az ő lábai alatt.

11. És vitetett a * Kérubimokon, és repült a szeleknek # szárnyain.

12. Bévonta az ő * sátorát setétséggel, az ő sátorát körűlvette setét vizekkel és sűrű felhőkkel.

13. A fényesség * miatt melly volt ő előtte, az ő sűrű felhői elmultak: kőeső és # elevenszenek hövetkezének.

14. És dörgött az égből az Úr, és a felséges Isten adta az ő * szavát; # kőesőt és elevenszeneket.

15. És kibocsátá az ő nyilait, és * elszéleszté őket; a villámásokat megsokasította, és megháborította őket.

16. Akkor a vizeknek örvényi megláttatának, és kinyilatkozának a föld kerekséginek fundamentomi; a te megfeddésed miatt, Uram, és a te orrod szelének fuvása miatt!

17. Bocsátott segítséget az égből, és felvett engemet, és kivont engemet a * sok vizekből.

18. Kiragadott engemet az én hatalmas ellenségim * közzűl; és az én gyűlölőim közzűl; mert erősebbek voltak nálamnál.

19. Előmet * vették nékem az én veszedelmemnek napján: de az Úr volt nékem pálczám.

20. Kivitt engemet tágas helyre, és kiragadott engemet; mert jómat kívánja nékem.

21. Megfizetett nékem az Úr az én igazságom * szerint; az én kezeimnek tisztasága szerint fizetett nékem.

22. Mert megőriztem * az Úrnak útait, és hitetlenűl nem szakadtam el az én Istenemtől.

23. Minden ő itéleti * előttem vagynak: és az ő parancsolatit nem hánytam el tőlem.

24. És voltam tökéletes * ő előtte: és megtartóztattam # magamat az én bűneimtől.

25. Azokáért megfizetett nékem az Úr az én igazságom * szerint: az én kezeimnek tisztaságok szerint az ő szemei előtt.

26. Az irgalmashoz * te irgalmas vagy, és a tökéleteshez tökéletes vagy.

27. A tisztával tiszta vagy, és a visszáshoz * visszás vagy.

28. Annakokáért te a nyomorodott népet megtartod; de a kevélyeknek * szemeiket megalázod.

29. Mert te gyujtod meg az én * szövétnekemet: az én Uram Istenem megvilágosítja az én # setétségemet.

30. Mert én te általad megyek által az ellenségnek táborán: és az én Istenem által megyek a kőfalakon * által.

31. Ennek az erős Istennek úta * tökéletes: az Úrnak beszéde igen # tiszta: paizsok & ő minden benne bízóknak;

32. Mert kicsoda Isten * a Jehován kivűl, és kicsoda hatalmas a mi Istenünkön kivűl.

33. Az erős Isten övedzett fel * engemet erővel, és ő egyenesitette meg az én útamat.

34. Ollyanokká tette lábaimat, mint a szarvasoknak lábaik: és az én * váraimba állatott bé engemet.

35. Ő tanitja az én kezeimet a harczra; annyira, hogy az én karjaim által megromlana * az aczél kézív.

36. És adtad nékem a te szabadításodnak paizsát, és a te jobbkarod tartott engemet, és a te jóvoltod magasztalt fel * engemet.

37. Kiterjesztetted lépésimet én alattam; és az én bokáim nem tátorgottak.

38. Midőn * ellenségimet kergettem megfogtam őket: és meg nem tértem, míg megemésztettem őket.

39. Megvertem őket, és fel nem kelhetnek: elhullottak az én lábaim alatt;

40. Mert felövedzettél engemeet erővel a hadra: az ellenem támadókat alattam lenyomtad.

41. Az én ellenségimnek nyakokat kezembe adtad: és az én gyűlölőimet * elvesztettem.

42. Kiáltottak, de nemvolt ki őket megszabadította volna; az Úrhoz, * de nem hallgatta meg őket.

43. És apróra törtem őket mint a port a szél előtt; és mint az útczákon * lévő sárt letapodtam őket.

44. Megszabadítottál engemet a népnek pártolásától *; tettél engemet a Pogányoknak fejekké; a mellynépet nem esmértem, az szolgál nékem.

45. A kik csak meghallhattak is, engedtek nékem: és az idegenek * fijai hazudtak nékem:

46. Az idegen * népek megepedtek, és reszkettek az ő hajlékokban.

47. Él az Úr, és áldott az én * kősziklám; azért magasztaltassék fel az én szabadításomnak Istene!

48. Az erős Isten, ki én * érettem bosszút áll; és ki sok népet hozzám hódoltat.

49. A ki megment engemet az én ellenségimtől; sőt az ellenem támadók * felett felmagasztalsz engemet; az erőszakos embertől megszabadítasz engemet.

50. Ennekokáért dícsérlek téged, Uram, a Pogányok * között; és a te nevednek éneklek.

51. Mert az ő Királyát sokszor csudálatosképen megszabadította; és az ő megkent Királyával Dáviddal irgalmasságot cselekedett, * és az ő maradékával mind örökké.