39. RÉSZ.

Ugyanazont miveli Isten e Részben is.

A vagy vadászhatsz é a kegyetlen oroszlánnak prédát? avgy az oroszlán kölykeinek seregét * megelégítheted é?

2. Mikor az ő barlangjokban feküsznek, és lappangnak az ő hajlékokban, és leselkednek.

3. Kicsoda szerez ételt a * hollóknak, mikor az ő fijaik az erős Istenre kiáltnak, mellyek az ételnek szükségéért tétova bujdosnak?

4. Valyon megtudod é az időt, mikor a vadkecskék ellenek? veszed é eszedbe, mikor a szarvasok fajzanak?

5. Megszámláltad é a hónapokat, hány hónapra ellenek? tudod é az ő ellésseknek idejét?

6. Hogy önmagokat meghajtsák, és az ő természeteket kiterjesszék a fijoknak ellésében: és az ellésnek fájdalmától megmenekedjenek;

7. Hogy meggyarapodjanak az ő fijaik, és nevekedjenek a mezőn, és kimenvén, vissza ő hozzájok ne térjenek.

8. Kicsoda bocsátja szabadon a kegyetlen állatot; és a vadszamárnak gyeplőjét kicsoda * oldotta meg?

9. Kinek a mezőséget * rendeltem házának, és lakhelyül a sós földet.

10. A városbeli sokaságot neveti: és a pallérnak kiáltását nem hallgatja meg.

11. Az ő elesége az, a mit a hegyekben keres, és minden zöldellő fűvet megkeres.

12. Valyon akar é szolgálni néked az unikornis? valyon hál é a te jászlódnál?

13. Valyon megköthetnéd és az unikornist a szántásra gyeblővel? szánt é valyon baráztád utánnad?

14. Valyon bízhatol é hozzá, mivelhogy nagy legyen az ő ereje: avagy hagyhatod é reá a te munkádat?

15. Hiszed é azt, hogy a te veteményedet behordja és a te szérűdbe gyűjtse?

16. A páváknak szép szárnyat: avagy az eszterágnak tollat, avagy a struczmadárnak e adhatsz é?

17. Melly a földön hagyja az ő tojásait, és a proban melegíti azokat.

18. Elfelejtkezvén errő, hogy a láb eltapodja azokat, és a mezei vad is elnyoja azokat.

19. Az Isten megmelegítvén, kikölti annak fijait más munkája által, annak gondiviseletlenségből való munkájának hijábavaló voltáért;

20. Mert az Isten bölcseségtől őtet megfosztotta, és néki e féle értelmet nem adott.

21. Mikor ő magasan felemelkedik: csúfolja a lovat mind a rajta ülú emberrel egybe.

22. Adhatnál é erőt a lónak? avagy felruházhatnák és az ő nyakát dörgő nyerítéssel.

23. A vagy elijesztenéd é őtet mint a sáskát? az ő orrának hortyogása rettegés!

24. Az ő lábai vermet ásnak, és örvendez az ő erejében, és a fegyverrel szembe megyen;

25. Neveti a félelmet, s meg nem ijed, és fegyvertől való féltében vissza nem tér;

26. Noha ellene zúgnak a tegezbeli nyilak,fénylika kopja és a dárda.

27. Az ő haragjában és megbúsult korában kapálja a földet; és együtt veszteg nem áll, mikor trombitát fújnak.

28. A trombitaszóra azt mondja: Nyiha! ha! ha! mivelhogy távol megérzi a hadat, és a Fejedelmeknek csatépatéjokat és kiáltásokat.

29. A vagy a te értelmed é az oka,hogy az ölyv a szárnyán repül? és kiterjeszti az ő szárnyait délre?

30. A vagy a te rendelésedért röpül é ollyan fel a sas? és tőled vagyon é, hogy az ő fészkét ollyan fenn * rakja?

31. A kőszikla között lakozik és mulatosz, a kősziklának heyében és erősségében.

32. Honnét ételt keres, nagy messze az ő szemeivel nézvén.

33. Még az ő fijai is a vért szívják: és a hol lejénd a dög * ott vagyon.

34. Annakutánna felelvén az Úr Jóbnak, monda:

35. A vagy bölcseség é a Mindenható ellen valakinek tusadkodónak lenne? Erre feleljen meg, a ki Istennel feddődik!

36. Annakokáért felele Jóba az Úrnak s monda:

37. Ímé én melly hitvány elvettetett vagyok, mit felelhetnék néked? Sőt inkább az én kezeimet * szájamra tészem!

38. Egyszer szólottam: de már nem szólok, avagy ha másodszor is szólok, tovább nem megyek!