28. RÉSZ.
Jób dícséri az Istennek bölcsességét e világnak vezérlésében.
Bizonyára az ezüstnek helye vagyon a honnét kivájják, és vagyon
helye az aranynak a honnét kiássák.
2.A vas a porból ásattatik ki, és a kőből ércz öntetik.
3. A setétségben vetett határnak, és minden tökéletes dolognak az
ember végére megyen: a setétségnek és a halál árnyékának kövét is megkeresi.
4. Mikor a víz nagy hamar kiárad a bányára, elhagyván az ő fészkét,
a vizek, mellyeket semmi láb nem tapodott, kimerittetnek, és az embereknek
munkájával kimennek a bányákból.
5. Vagyon olly gabonatermő föld, jóllehet alatta más vagyon,
tudniillik tűz.
6. Mellynek köveiből zafir lészen, a porából pedig arany.
7. Vagyon olly ösvény a föld alatt, mellyet semmi repeső állat nem
tud, sem pedig a varjúnak szeme nem látta.
8. A mellyen nem jártak a kegyetlen vadak, sem pedig a fene
oroszlán azon által nem ment.
9. A kősziklára veti az ő kezét az ember, és tövökből a hegyeket
kirontja.
10. A kősziklákat kétfelé has1tván patakokat bocsát azon által, és
mindent, a mi drága, lát az ő szeme.
11. A folyóvizeket megfogja a folyástól; végzetre valami elrejtett
dolgo, a világosságra kihozza.
12. De az Istennek bölcsességét hol találhatni meg? és az ő
értelmének valyon hol vagyon helye?
13. Az ember nem tudja megbecsülni azt, melly nem találtathatik itt
e földön élő emberek között.
14. A mélység azt mondja: Nincsen énbennem; a tenger is azt mondja:
én nálam is nincsen.
15. A drága arany * ezért nem adathatik, sem pedig ennek árában
ezüstöt nem adhatnak.
16. Nem becsülhetik * az Ofirbeli drága aranyra, sem égszinű drága
onix kőre, sem a zafir kőre.
17. Senki azt nem becsülheti aranyra, sem a tiszta eresztett
aranyból csináltatot edényen el nem cserélheti.
18. Ama Rámot,és a drága gyöngy ingyen se említessék, mert az Isten
bölcsességének keresménye drágább * a kárbunkulusoknál-
19. Nem becsültethetik a Szerecsenországban termő topázra, sem amaz
ersztett * finom aranyra.
20. Az a bölcsesség annakokáért honnét jelennék ki? és hol volna
helye az értelemnek?
21. Holott minden élő állatnak szemei előtt eltitkoltatott, s még
az égen repeső állattól is elrejtetett.
22. A veszedelmes pokol és a halál azt mondják: Csak a hírét
hallottuk a mi füleinkkel!
23. Csak az Isten önmaga érti útait; és ő tudja annak -* helyét;
24. Mert ő e földnek határaira ellát, és az egész ég * alatt való
dolgokat látja.
25. A levegő égnek nehézségét mikor megmérte, és a vizeket mikor
mértékkel mérte.
26.Mikor az esőnek elrendelt határt vette és a mennydörgő
villámásoknak útat:
27. Ímmár akkor jól látta azt, rendelte azt, szerzette azt, és
kereste azt.
28. Az embernek pedig monda: Ímé az Úrnak félelme a te *
bölcsességed, és a te értelmed a gonosztól való elszakadás!