21. RÉSZ.

Jób barátinak a hitetlenek rossz állapotjokról tett beszédeket meghamisítja.

Felele pedig Jób s monda:

2. Halljátok meg mind egy végben az én beszédemet is, és legyen ez a ti vigasztalástok helyett.

3. Míglen én szólok, szenvedjetek el engemet, annakutánna az én szólásomat bátor csúfold meg te Sófár!

4. Avagy én az ember előtt panaszolkodom é? és ha vagyon oka, a miért panaszkodjam: miért fogjátok meg beszédemet az én lelkemnek keserűségében.

5. Tekintsetek reám, és álmálkodjatok el; és kezeteket tegyétek a ti szájatokra!

6. Bizonyára ha csak megemlékezném is másnak nyomorúságáról: mindjárt felháborodnám én, és az én testem iszonyodnék belé.

7. Mi az oka, hogy a gonoszok jó egésségben élnek, * vénséget érnek, ennek felette jó erővel bírnak?

8. Az ő magvok ő előttök magokkal egyetemben állandó, és az ő unokáik is szemek előtt vagynak.

9. Az ő házok békességes a félelemtől, és az Isten vesszeje nincsen ő rajtok.

10. Az ő ünője megfut, és az ő magvát el nem veszti; az ő ünője megellik, és meg nem vet.

11. Az ő apró fijaikat, mind a sereg juhokat úgy bocsátják ki, és az ő magzatjaik tánczolnak.

12. Ragadják a dobot és a hegedűt, és az orgonának zengésének örülnek.

13. Csak a jóban viszik véghez az ő napjaikat, annakutánna egy szempillantásban a koporsóba alászállanak.

14. A kik azt mondják vala az erős Istennek: Távozzál el * tőlünk, mert a te útaidnak esméretiben nem gyönyörködünk!

15. Valyon micsoda a Mindenható, hogy tiszteljük * őtet? Avagy mit használunk vele, ha néki esedezünk?

16. Mindazáltal az ő javok nincsen hatalmokban: Azért a gonoszoknak tanácsok távol * legyen én tőlem.

17. Mennyiszer aluszik meg * a gonoszoknak szövétnekek; és mennyiszer jő ő reájok az ő # veszedelmek? avagy az Isten az ő haragjában bánattal mikor illeti őket?

18. Mennyiszer vagynak, mint a polyva a * szél előtt, és mint a pozdorja, mellyet a forgószél elragad?

19. Mennyiszer bünteti meg az Isten a gonosznak hamisságát annak * fijaiban? megfizet néki, és vizsgálja őtet?

20. Mennyiszer látják az ő szemei az ő veszedelmét? és iszik a Mindenható tüzes haragjának * poharából?

21. Mert valyon micsoda gondja vagyon néki háznépére az ő halála után, mikor az ő hónapinak számok megkissebbittetik?

22. Nemde, holott mind ezek így vagynak, az erős Istent taníthatja é valaki az ő cselekedetiben bölcsességre, mellyel * ő a kevélyeket megitélje? ezt mondván:

23. Ez meghal az ő erős boldogságában, mindenestől fogva csendességben és békességben lévén.

24. Kinek fejőedényei téjjel vagynak töltve, és az ő csontjainak * velejek megöntöztetett.

25. Ama pedig keserves szívvel hal meg, a ki itt nem élhetett e világnak javával.

26. Egyaránt a porban feküsznek és a féreg őket ellepi.

27. Ímé jól tudom a ti gondolatitokat; és a ti hazugságitokat, mellyeket ellenem hamisan gondoltok.

28. Jól tudom, hogy azt mondjátok: Valyon hol vagyon ama * Főembernek háza? és hol vagyon az istentelenek lakhelyeinek sátorok?

29. Avagy nem kérdeztétek é azoktól, a kik az úton általmentek? és azoknak jeleiket nem esméritek é meg?

30. Mert a veszedelmek napján a gonosz * elrejtetik, és a bosszúságnak napján kivitetnek a gonoszok.

31. Kicsoda feddi meg őtet szemben az ő útairól? és mit cselekszik, kicsoda fizet néki azért?

32. Végezetre a gonosz a koporsóba bévitetik, és szüntelen a koporsóban marad.

33. Édes lészen néki a sír vermének földe; és e képen ő maga után vonszon minden embereket, miképen ő előtte is számtalanan megholtak.

34.Mimódon vígasztanátok ezért engem hívságos beszéddel, holott a ti feleletekben hazugság találtatik.