3. RÉSZ.

Hámán Igyekszik a Zsidóknak eltörlésére.

Ezek után nagy méltóságra emelé Assvérus Király Hámánt, Hammedáta fiját és felmagasztalá őtet, és az ő székit minden Fejedelmei között, kik vele valának, feljebb helyhezteté .

2. A Királynak minden szolgái pedig, kik a Királynak kapujában valának, meghajtják vala magokat és térdet hajtanak vala Hámánnak: mert úgy parancsolta vala meg nékik a Király: Márdokeus pedig sem meg nem hajtja vala magát, sem térdet nem hajt vala.

3. Mondának azért a Király szolgái, kik a Király kapujában valának, Márdokeusnak: Miért szeged meg a Király parancsolatját?

4. Lőn pedig mikor 1gy szólnának néki minden nap, és nem gondolna velek, megizenék Hámánnak, hogy meglátnák, ha Márdokeus megmaradna é az ő beszédében: mert megmondotta vala nékik, hogy ú Zsidó volna.

5. Látá azért Hámán, hogy Márdokeus nem hajtaná meg magát, sem térdet nem hajtana előtte: és megtelék Hámán haraggal.

6. És kicsiny dolognak tartja vala, csak az egy Márdokeusnak halálát, (mert megmondották vala néki a Márdokeus nemzetségét) annakokáért igyekezik vala Hámán elveszteni minden Zsidókat, kik Assvérusnak egyész országában valának, Márdokeusnak nemzetét.

7. Az első hóban (ez a Nisán nevű hó) Assvérus Királynak tizenkettődik esztendejében, vetének Púrt, * azaz, sorsot Hámán előtt napról napra és hónapról hónapra, a tizenkettődik hónapig, mellyet Adárnak hínak;

8. Mert mondott vala Hámán Assvérus Királynak; Vagyon egyféle nemzet, ki eloszlott és elszéledett országod minden tartományinak népei között: kik különböznek törvénnyel minden nemzetségtől, és a Király törvényében nem járnak; azért nem hasznos a Királynak, hogy őket ollyan módon engedje élni.

9. Ha a Királynak tetszik, 1rják meg, hogy ők vesztessenek el; és tizezer tálentom ezüstöt adok a kincstartóknak, hogy a Királynak tárházába vigyék.

10. Kivoná pedig a Király a maga ujjából a gyűrűt, és adá * Hámánnak, a Hammedáta fijának, a Zsidók ellenségének.

11. Monda annakfelette a Király Hámánnak: Az ezüst mellyet ígérsz, tiéd legyen, és a nép is: és azt cselekedjél vele, a mi néked tetszik.

12. Előhivattatának annakokáért a Királynak Íródeákjai, az első hónak tizenharmadik napján, és írának szinte úgy, mint megparancsolta vala Hámán a Király Fejedelmeinek és a Hadnagyoknak, kik a tartományokban valának, és minden népek Fejedelmeinek, minden tartományoknak, kinek-kinek mind az ő szokott írása szerint, és minden nemzetnek az ő nyelve szerint, Assvérus Királynak neve alatt írának és megpecsételék a Király gyűrűjével. *

13. És elküldék a leveleket a portáktól a Királynak minden tartományiba, hogy eltörlenének, megölnének, és elvesztenének minden Zsidókat, a gyermektől fogva mind a vén emberekig, kicsiny gyermekeket és asszonyokat egy napon tizenharmadik napján a tizenkettődik hónak, (mellyet Adárnak hívnak) és hogy az ő marháikat eldúlnák.

14. A levélnek summája vala: hogy minden tartományban meghirdetnék, és lenne nyilván minden népeknek, hogy lennének készen azon a * napon.

15. A posták azért kimenének kénszeríttetvén a Király parancsolatjával, és a törvényt megkiálták Súsánban a Király városában: a Király pedig és Hámán foglalatosok valának az italban: de Súsán városa igen megháborodott vala.