23. RÉSZ.
Jójada Joást Királlyá teszi: Atáliát megöleti.
A hetedik * esztendőben pedig megerősödék Jójada, és maga mellé
vevé a szövetségben a Századosokat, Azáriát a Jérohám fiját, Ismáelt a Jóhanán
fiját, Azáriát az Obed fiját, Maaséját az Adája fiját, és Elisafátot a Zikri
fiját.
2. Kik a Júda országát körűl eljárván, öszvegyüjték Júdának minden
városaiból a Lévitákat, és az Izráel attyainak Fejedelmeit, és jövének
Jérusálembe.
3. Szövetséget tőn pedig mind az egész Gyülekezet a Királlyal az
Isten házában, minekutánna Jójada e képen szólott volna nékik: Ímé a Király
fija fog uralkodni, a mint az Úr * szólott volt a Dávid ijairól;
4. Azért dolgotok e legyen: Harmadrész közzűletek, kik a Szombatra
szoktatok feljönni a Papok és a Léviták közzűl, ajtónálló legen.
5. Harmadrész a Király házánál, és harmadrész a főkapunál álljon:
az egész község pedig legyen az Úr házának pitvariban;
6. Senki ne menjen bé az Úr házába, hanem csak a Papok, és a kik
szolgálnak a Léviták közzűl, ők menjenek bé: mert szent dologra rendeltettek;
az egész gyülekezet tartsa meg az Úr parancsolatjához.
7. És a Léviták körűlvegyék a Királyt, kinek-kinek mind fegyvere
legyen kezében, és valaki bémenne a házba, ottan megölettessék; és a Király
mellett legyetek, mikor bémegyen és mikor kijövénd.
8. És mind a szerint cselekedének a Léviták és a Júdának egész
gyülekezete, a mint nékik parancsolt ala Jójada Pap, és kiki maga mellé veszi
vala az ő birodalmában való férjfiakat: mind azokat, a kik felmennek vala a
Szombatra, mind a kik kijőnek vala Szombaton: Jójada Pap nem engedé, hogy a
Lévitáknak seregek elmenne.
9. És adá Jójada Pap a Századosoknak dárdákat, paizsokat és
pánzcélokat, mellyek Dávid Királyéi voltak, mellyek az Isten házában valának.
10. És állítá az egész gyülekezetet (kiknek fegyverek kezekben
vala) a háznak jobb részétől fogva a háznak bal felől való részéig, az oltár
mellett és a ház mellett a Király körűl.
11. Akkor kihozák a Király fiját, és a koronát fejébe tevék, és a
Királyhoz illendő ékességet reá adák, és Királlyá tevék őtet és megkené őtet
Jójada és az ő fijai, és mondának; Éljen a Király!
12. Mikor pedig meghallotta volna Atália a futosó népnek zengését,
kik a Királyt dícsérik vala; akkor ő is felméne a nép közzé az Úr házába.
13. Holott mikor látta volna, hogy a Király állana az ő *
oszlopánál a belső pitvarnak bémenetelinél, és a Fejedelmek és a trombitások a
Király mellett volnának, és hogy a föld népe is örülne, trobitálna, és az
énekesek a zengő szerszámokkal énekelnének kik tudósok valának az isteni dícséretben:
Atália zonnal ruháit kezdé szaggatni magán, és monda: Pártolás vagyon!
pártolás!
14. Kiküldé pedig Jójada Pap a Századosokat, a seregek Hadnagait,
mondván nékik: Engedjétek, hogy * menjen ki a rendeek között, és valaki utánna
menne fegyverrel megölettessék. Mert ezt mondja vala a Pap: Ne öljétek meg őtet
az Úr házában.
15. Adának azért néki helyet, hogy kimehetne és mikor béjutott
volna a Király háza felé a lovaknak kapuján, # ott vágák le őtet.
16. Szövetséget tőn pedig Jójada, ő maga között, a nép között és a
Király között, hogy ők az Úr népei lennének.
17. Béméne azért mind a sokasága * Baál házába, és azt elrontá, és
annak mind oltárait s mind bálványait egybetöré: Mattánt pedig a Baál Papját az
oltárok előtt # ölék meg.
18. És helyekre állatá Jójada a tiszteket az Úr házában, mellyeket
bíztak vala a Papokra és Lévitákra, kiket Dávid * elrendelt vala az Úr házában,
hogy áldoznának egészen égőáldozatokkal az Úrnak, a mint a Mózes törvényében
megírattatott, nagy vígassággal és énekszóval, a Dávid rendelése szerint.
19. Helyekre állítá az * ajtónállókat is az Úr házának kapuira, és
semmi dologban való tisztátalan bé nem mehet vala.
20. Azután maga mellé vevé a Századosokat és a fő urakat, mind
azokkal egyetemben, kik a községen uralkodnak vala, és mind a föld népét, és
kivivé a Királyt az Úr házából, és bémenének a Király házának nagyobbik
kapuján: és helyhezteték a Királyt a királyiszékbe.
21. Nagy örömben lőn azért a földnek minden népe, és a város is
megnyugovék: minekutánna * Atáliát megölék fegyverrel.