16. RÉSZ.
Asa az őtet feddő Prófétát fogságba veti, és lábai fájdalmiban
meghal.
Asa Király birodalmának harminczhatodik esztendejében, felindula
Baása * az Izráel Királya Júdára, és # megerősíté Rámát; hogy ne engedne senkit
se kimenni, se bémenni Asához a Júda Királyához.
2. De Asa mind az Úrnak s mind a Királynak tárházából hoza ki
* ezüstöt, aranyat; és küldé azt
Benhadádnak a Siriabeli Királynak, ki lakik vala Damaskusban, mondván:
3. Szövetség vagyon köztünk, a mint az én atyám és a te atyád között
is volt az előtt. Ímé küldöttem néked ezüstöt és aranyat: Mnej el, bontsd fel a
te szövetségedet Baásával az Izráel Királyával, hadd távozzék el * tőlem.
4. És engedvén Benhadád Asa Királynak, azonnal elküldé az ő hadának
Fejedelmeit az Izráel városaira, és megvevék Ijont, Dánt, Abelmáimot és
Nafthalinak minden kincses városait.
5. Mellyet mikor meghallott volna Baása: ottan megszünék a Ráma
város építésétől, és elhagyá a mívet.
6. Akkor Asa Király felvevé az egész Júda népét, és Rámából köveket
és fákat mind elhozák, mellyekkel Baása a várost építi vala, és azokból Gébát
és Mispát megerősíté.
7. Az időben méne Hanáni Próféta Asához a Júda Királyához és monda
néki: Mivelhogy bizodalmad * lőn a Siriabeli Királyban,és nem bízol a te
Uradban Istenedben; ezokáért szabadula el a Siriabeli Király hada a te
kezedből.
8. Avagy nem vala é a *
Szerecseneknek és a Libiabelieknek számtalan népek és szekerek s
lovagjok felette sok? mindazáltal mivelhogy az Úrban vala reménységed, kezedbe
adá azokat;
9. Mert az Úr szemei * forognak mind e széles földön, hogy hatalmát
megmutassa azokhoz, kik ő hozzá teljes szívvel vagynak: Bolondúl # cselekedél
ebben, azokáért ezután te ellened hadak támadnak.
10. Akkor megharaguvék Asa a Prófétára, és veté őtet a
tömlöczházba; mert igen megharagudt vala e szóért reá: és ugyan akkor Asa a nép
közzűl is sokat megnyomoríta.
11. De ímé Asának mind első s mind utolsó dolgai meg vagynak iratva
a Júda és az Izráel Királyainak könyvökben.
12. Megbetegedék ezekután Asa lábai miatt, királyságának
harminczkilenczedik esztendejében, annyira, hogy igen megnevekednék az ő
nyavalyája; mindazáltal az ő nagy kinjában is nem az Urat keresé meg, hanem az
orvosokat.
13. Elaluvék azért Asa az ő attyaival egyetemben, és meghala az ő
királyságának negyvenegyedik esztendejében.
14. És eltemeték őtet egy koporsóba, mellyet magának rakatott vala
a Dávid városában: és az ágyba helyhezteték őtet, mellyet megraktak vala
különb-különbféle drága illatú szerszámokkal, mellyeket Patikárius *
mesterségével csináltak vala, és érette felette sok drága jóillatú szerszámokat
égetének meg.